Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A hütlen elhagyás, mint a H. T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok

69 A hűtlen elhagyás, mint bontóokot létüsitő tény, csak a H. T. 77. §. alapján nyert méltatást. A jogirodalomban Raffay Ferenc vehette fel, hogy a hűtlen elhagyás a házassági együttélést súlyosan sértő házastársi magatartás, tehát a H. T. 80. §. alá is vonható.11 Nem vagyok az, aki a mások gondolatmenetét megérteni ne tudná. A niuít század végén, a Szekfü Gyula által megvilágított társadalmi liberalizmus korszakában, a családerkölcsi élet látszólagos érintetlensége idején én is tartozhattam volna azok közé, akik a házasságok felbontásánál a törvény rendszerét nem helyezték annyira előtérbe, de akkor, amidőn a megváltozott családerkölcsi viszonyok a törvény szavát oly nagy mérvben kivánják hallatni: akkor a törvény szava legyen az igazság szava. A törvény rendszere pedig kizárja, hogy a ,,hütlen elhagyás", mint tény, a H. T. 77. §-ában szabályozott bontóokon. kivül más bontóoknak tényálladéki eleme lehessen. A törvény szerkesztésének, a bontóokok megkonstruálásának indokolásában ezt találjuk: „... a bizottság hozzájárulva a törvényjavaslat 102. §-nak (=80. §.) rendelkezéséhez, a szakasz a) pontját oly módon szőve gezte, hogy ki legyen zárva a kétely etekintetben, miszerint a házastársi kötelességnek azon megsértései, amelyek abszolút bontóokot képeznek, a törvényjavaslat 102. §. a) [=80. §. a)] pontjának keretében mint viszonylagos bontóokok nem érvényesíthetők. Különösen gyakorlati jelentőséggel bir ez a törvényjavaslat 98. (= 77.) §-ban megállapított abszolút bontóokokkal szemben. E szakasz ugyanis a házastársak szándékosan és jogos ok nélkül való elhagyását bontóoknak tekinti, de csak az ott meghatározott határidő lejártával és korlátok közepette; aminél fogva nem engedhető meg, hogy a házastársi kötelességnek az úgynevezett hűtlen elhagyással való megsértése esetében a 98, §-ban megállapított határidő eltelte előtt, vagy az ott megszabott feltételek fenn nem forgása12 esetében a 102. (=80.) §. a) pontja alapján kiséreltessék meg a házasság felbontása." A törvény (77. §-a) célja emez indokok által annyira világosan és szabatosan van megszabva, hogy talán kivételesen, meszszemenő méltányosságból egyes esetekben el lehetett térni, de a törvény rendszerét a birói gyakorlat nem borithatja fel. A törvénymagyarázatra jogosult birói függetlenség nem terjedhet odáig, hogy okszerűség és célszerűség nélkül a törvény rendszerét összezavarja. A törvényszöveg a biró kezében — az indokoktól elszakadva — az életet szolgálja. A magyar birói gyakorlat azonban hangosan hirdeti, hogy: a biró hivatalból bontóokot nem kreálhat — konkrét perben.13 Ez 11 A „Hűtlen elhagyás" irodalmi anyaga részben össze van állitva: Dr. Kévai B.: A „Hűtlen elhagyás" c. munkájának (II. kiadás) VII. lapján. Kiemelendő: Dr. Raffay Ferenc: „A hűtlen elhagyás, mint házassághontó ok" c. munkája (Bp. 1901. III. kiadás.). A vonatkozó igen élénk és széleskörű jogirodalmi vita a birói gyakorlatot is oly irányban befolyásolta, hogy a hűtlen elhagyást a H. T. 80. §. a) pontja alá eső bontóokként is megállapította. 12 Birói felhívás! Ez az a constitutiv elem, amely nélkül a .,hütlen elhagyás" nem lehet bontóok! 13 A bíróság bontó okot hivatalból nem állapit meg. E. H. 1924. évi október 31-én P. III. 4920/50. 1923. sz. Elnök: Zsiross Kálmán kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Pap Móric kir. kúriai biró.