Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A közbenszóló ítélet elleni külön perújítás kérdése

tét és megelőző eljárását a perujitási kereset elfogadásáig az 1881 :LIX. t.-c. 7. o) pontja alapján megsemmisíteni s a szabálytalanul benyújtott perujitási kereset . . . visszaadását elrendelni kellett. — Curia: Kétségtelen ugyan, hogy valamely jogviszony megállapítása iránt indított végitélet ellen is helye van perújításnak, a jelen esetben azonban az alapperbeli kereset nem a felek közt létesült jogviszony puszta megállapítására, hanem 1049 forint kárösszeg megfizetésére irányult és igy a Curiának 1895. évi 1016. sz. a. az alperes kártérítési kötelezettségét megállapító és az elsőbiróságot a kárösszeg mennyisége kérdésében további eljárásra és határozathozatalra utasító ítéletével az alapper befejezettnek nem tekinthető. (1901 januárius 17. 784. szám.) Az imént közölt eset u. n. rendes peri eset volt. De hasonló volt a felfogás az u. n. sommás perben is. így a kolozsvári kir. ítélőtábla 1907 április 8-án kelt G. 28. sz. ítéletében (dr. Térfi Gyula közismert határozatgyüjteményében a XI. .kötet 525. lapján, 519. sz. alatt) mondja, hogy „A fellebbezési bíróság ítélete ellen újító alperes adott be felülvizsgálati kórelmet, melyet a SET. 185. §-ának c) pontjára alapított s eljárási jogszabály sértése miatt panaszol azért, hogy a perujitási kérelem, mint időelőtti meg nem engedtetett^ A kir. ítélőtábla ezt a panaszt alaposnak nem találta. A SET. a perújítás tekintetében külön rendelkezést nem tartalmaz s igy abban a kérdésben, hogy perújításnak mikor s mi alapon van helye, a sommás eljárásban is az 1881 :LIX. t.-c. 69—72. §-okban foglalt intézkedések az irányadók. Az idézett t.-c. 69. §-ában meghatározott jogszabályt képez ugyanis, hogy perújításnak az ott felsorolt esetekben is csakis jogerős ítélettel eldöntött perben van helye. A SET. 105. §-ának azt a rendelkezését vedig, hogy a követelés fenn vagy fenn nem állását eldöntő ítélet a fellebbvitel szempontjából végitéleinek tekintendő, perújításnál kiterjesztően magyarázni nem lehet, mert mint az említett törvényszakaszból világosan kitűnik, a közbenszóló Ítélet kifejezetten s korlátoltan csak a fellebbvitel tekintetében képez végitéletet s ennek a kétségnek eloszlatására szolgál az a körülmény is, hogy az uj perrendtartási javaslat 567. §-a szerint is csupán a rész- és végitélettel eldöntött ügyekben van a perújítás megengedve. — ... A fellebbezési bíróság ezekre tekintettel nem sértett jogszabályt azzal, hogy az újító alperest perujitási kérelmével elutasító elsőbirósági ítéletet helybenhagyta, annál is inkább, mert ha a perújításnak csupán a jogalap tekintetében hely adatott volna is, annak csakis akadémikus értéke lenne s gyakorlati haszna nem, mivel ez a körülmény az alapperben a követelés mennyisége felett később hozott ítélettel szemben a jogvitát meg nem szüntetné s a mennyiség tekintetében esetleg ujabbi perújítás folyamatba tétele válnék szükségessé. Az előbb említett álláspont megerősítésére szolgál végül az a körülmény is, hogy ezen újított per alapján — a mennyiség felett az alapperben hozott jogerős ítélettel szemben — ujitó alperes az 1881 :LX. t.-c. 28. és 30. §-aiban a végrehajtás felfüggesztését vagy megszüntetése vagy korlátozása iránt — meghatározót 1 jogait nem érvényesíthetné. Mindezekből tehát önként értetődik, hogy a perújítás megindításának a törvényben megállapított határideje a követelés mennyisége felett hozott jogerős itélet (jogerőre emelkedése) napjától kezdődik." A Pp. egyes kivételeket nem tekintve (pl. 465. §.) közbenszóló itélet hozatalát általában csak a Pp. 391. §-ában meghatározott esetben engedi meg, vagyis csak az alap és mennyiség szerint elkülöníthető vitákat tárgyazó perekben, amennyiben az alap fennállását közbenszóló Ítélettel előzetesen megállapítja. Különösen figyelni kell arra, hogy csak az alap fennállása állapitható meg igy és ha végitéletet nem hoz a bíróság, legalább az alap fennállásának megállapításáig el kell menni. Törvénytelen származásúaknak kell tehát találni az olyan Ítéleteket, amelyek eddig: nem mennek el, hanem valamely más jogi akadály (pl. keresMagyar Jogi Szeinle. 3