Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei

20 II. Vétlenül okozott kár. L A tiltott cselekmény megvalósításán kivül általános kártérítési ok a MMT-ben más jogvédte érdekének jogellenes, bár rétien megsértése is (1737. §.). A vagyoni, tehát körülmények között a közvetett vagyoni kár megtérítésének kötelezettsége itt is cselekményhez, vagy mulasztáshoz — nem pedig eseményhez — fűződik. De csak akkor, ha tekintettel a körülményekre és különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira ezt a méltányosság' megkívánja. Birói gyakorlatunk ezt a kártérítési tényalapot ugyan ma is alkalmazza. Hiszen ez alapon sújtja kártéritési szankcióval teszem: az elmebetegek jogellenes cselekményeit (162. EH.), a lépfenés állat vétlen és kártokozó fel dolgoztatását, a vadaknak szánt és halált okozó módon megmérgezett hus kivetését és hasonlókat. MMT. 1737. §-a tehát e tekintetben nem hoz ujat. Beállítása azonban egészen uj. U. i. a véletlenül okozott károkért való felelősségi szabályok élére való tételével, továbbá a telektulajdonosnak az épitmény összeomlásáért (1738. §.), valamint az állattartó (1739. §.) tárgyi felelősségénél való felhívásával kapcsolatban azzal, hogy MMT. a vétlen felelősségnél a kártérítést a sértett egyedüli hibájából okozott kárra egészen kizárja (1742. a sértettnek a károkozásnál való puszta közreműködésénél pedig az általános kártéritési szabályokat alkalmazza (1742. §.), hogy a többek által vétlenül okozott károknál azok egyetemleges felelősségét megállapítja (1774. §.), végül, hogy részint vétkesség, részint vétlenség alapján kötelezett több egyetemlegesen felelős egyén egymásközti viszonyában a kárt egészben a tiltott cselekmény elkövetőire hárítja (1745. §.), ct jogvédte érdek jogellenes, de vétlen megsértésének cselekményét az eddigi jogunkban elfoglaltnál lényegesen jelentősebb szerephez juttatja. Lényegesen jelentősebb szerephez juttatja azért, mert ezzel a beállítással és ezekkel a szabályokkal a jogvédte érdek jogellenes, de vétlen megsértésének cselekménye a tárgyi felelősséget megállapító vétlen eseménynél általánosabb jelentőségű kártérítési alappá lett. Ez az általánosabb jogi tény egyfelől az eseményokozta károk kiegészítéseként alkalmazható és alkalmazandó akkor is, ha a törvény ezt kifejezetten ki sem emeli. (Eszerint a robbanó vagy egyéb veszélyes anyagok készletben való tartása, a veszélyes iparüzem, foglalkozás, vagy üzemmód következtében beálló károknál akkor, ha az azok tekintetében kifejezetten engedélyezett kártéritési kötelem egyébként meg sem állhatna.) Azonban jelentősebbé vált a jogvédte érdek vétlen jogellenes megsértésének cselekménye annyiban is, hogy MMT. vázolt beállítása — ugy tetszik — kétségtelenné teszi azt is, hogy az itt szóban forgó cselekmények tárgyi lényálláselemeire szükség esetére és kiegészítő módon a tiltott cselek menynek részletesebb és behatóbb tételei is alkalmazandók. Alkalmazandók azért, mert MMT. 1742., 1744., 1745. §§-ban rájuk részint kifejezetten, részint tartalmilag legalább felismer hetően utal is. De alkalmazandók azért is, mivel a vétlen jogellenes érdeksértés cselekménye a tiltott cselekmény közös tárgyi jellemvonással bir, annak dacára is, hogy alanyi jellemvonásaik eltérők is. Ez a közös jellemvonás az érdeksérelem tárgyi jogellenessége. 2. Az eddigiektől eltérően nem cselekmény, de esemény: a kártérítési alap, ha a kár épitmény összeomlásában vagy egyes részeinek lehullásában áll és azt építési hiba, vagy a fenntartás hiányossága okozta (1738. ^.). A káréit az ingatlan tulajdonosa, vagy