Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Nagy Ferenc emlékezete

236 SZEMLE. Nagy Ferenc emlékezete. A Magyar Jogászegylet folyó évi május hó 12-én rendkívüli közgyűlést szentelt az elmúlt év szeptemberében elhalt nagynevű elnöke, Nagy Ferenc v. b. t. t. emlékezetének. Szászy Béla elnök mélyen szántó képavató beszéd kiséretében vette át azt az arcképet, amelyet Halasi Horváth István festőművész az Egyesület részére és megbízásából Nagy Ferencről festett. Mit ér az élet? — kérdezte. A szellemvilág végtelenje mulandóságra itélt testben futja pályáját és annak az életnek is, amely messze kiemelkedően szebb, jobb és gazdagabb volt az átlagosnál, csak aránylag rövid lehet a földi futása. Mégis meg kell nyugodnunk, ha olyan szép és harmonikus életet látunk, amilyen Nagy Ferencé volt. A boldog családi kör és a jogászitjuság volt a központja ennek az életnek, innen sugárzott ki minden egyéb közérdekű tevékenysége. Nagy Ferenc nagy volt a gazdasági és általában a közéletben, mint kodiükátor, államtitkár és 20 éven át a Jogászegylet elnöke. Arcképe testének elköltözése utáji is szellemének köztünk maradását fejezi ki; tiltakozást az elmúlás ellen, mert nem múlhat el, ami szép és nemes és mi nem lett volna az Nagy Ferencben? A szoboravató beszédet követően dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár nagyszabású emlékbeszédben méltatta Nagy Ferenc jogtanári és jogirodalmi működését. Eészletesen ismertette Nagy Ferenc ifjúkori tanulmányait és munkáit, majd kolozsvári egyetemi tanárságának sikereit. A budapesti egyetem jogi karára Nagy Ferenc 1890-ben került, mely időszak az egyetem fénykorának tekinthető. Nagy Ferenc ebben a kitűnő környezetben is kiválóan állta meg helyét és világos okfejtésével, kristálytiszta előadásával ifjúságunkkal a kereskedelmi és gazdasági ismereteket meg tudta kedveltetni. Tanítványai ragaszkodását és tanári sikereit kutatja a 25 éves tanári jubileumára megirt 1906. évi emlékkönyv. Ugyanez a siker kisérte Nagy Ferenc kézikönyveit, melyek nemcsak a tanulóifjúságnál, hanem a tudományos és gyakorlati irodalomban is nagy sikert értek el. így lett Nagy Ferenc Magyarország tanítómesterévé és igy lettek könyvei a jogtudomány és birói gyakorlat legfontosabb előmozdítói. Behatóan foglalkozott az előadó Nagy Ferenc munkáinak fontosabb állásfoglalásával és Nagy Ferencnek régebbi értekezéseivel, melyek különösen a kereskedelmi társaságok jogi személyiségét s különbözeti ügyleteket, a részvénytársasági és szövetkezeti jog legfontosabb kérdéseit uj szempontokból tárgyalják. A szövetkezeti törvény tervezete is legsajátabb műve Nagy Ferencnek, melynek egy része a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi törvényben lépett életbe. Nagy Ferenc azonban továbbra is propagálta a szövetkezeti reformot és már régebben megjelent munkáiban is oly módon kívánta a szövetkezetek szabályozását, mely a szövetkezeti ügy legújabb fejleményei szempontjából is igen üdvös lett volna. Sokat foglalkozott Nagy Ferenc a biztosítási joggal is és annak legújabb reformjában is tevékeny részt vett. A külföldi jogéletre Nagy Ferenc mindig különös figyelmet fordított oly irányban, hogy jogtudományunkat óvta az egyoldalú befolyástól, de másrészt kívánta az általános jogi műveltség elterjedését, amellyel jogtudományunkat uj és eredeti alkotásokra kívánta ösztönözni. E célból igen élénk tevékenységet fejtett ki külföldi jogi egyesületekben, az International Law Association értekezletein, végül, mint a kormány kiküldöttje, a váltójog egységesítésére egybehívott hágai nemzetközi tárgyalásokon, melyeknek eredményét, az egységes váltójog létesítését, csak a háború kitörése hiúsította meg. Nagy Ferenc sokoldalú működését az elismerések és sikerek egész sorozata jutalmazta. Hosszú ideig tartó politikai pályája és államtitkársága alatt is részt vett összes fontosabb jogi és közgazdasági alkotásainkban. Behatóan foglalkozott az előadó Nagy Ferenc közel 20 évi jogászegyleti elnökségével és annak eredményeivel, különösen az 1928. évi