Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra

228 Ha ugyanis a nemzetközi kartel nyilvántartási bejelentésekre kötelezett jogi személynek, avagy formalitásokhoz ugyan nem kötött, de jogi személyként elismert társaságnak formájában alakult, a kartel működési formájául szolgáló jogi személy székhelye határozza meg a kartel honosságát. A jogi személyként alakult kereskedelmi társaságok honosságának megállapítására vonatkozó elméletek ma már visszatértek ahhoz, a háború előtt is uralkodó és a különböző biróságok praxisában is többször kifejezésre jutó klasszikus elmélethez, hogy a társaság székhelye határozza meg honosságát (Goldschmidt, Bar, Rulin. Barclay, Harburger, Mertens, Asser, Dicey, Westlake, Foote-Bellot, Pic, LyonCaen, Mazcaud, d Amelio, Mamclok, Arminjon, Walker) a székhelynek azonban törvényszerűen, rosszhiszeműség nélkül megállapítottnak (Institut de droit International), illetve valóságos székhelynek (az Institut bizottsága) kell lennie. Ujabban egybekapcsolják a székhely és az alakulás helye fogalmait (Pillét, Rundstein, az Institut albizottsága) Mazcaud pedig hármas követelményt állit fel: 1., a valóságos tagsági székhely, 2., a valóságos székhely államának törvényei szerint történt alakulás, 3., a társaságnak ehhez az államhoz komoly kapcsolattal, jogosult érdekkel való egybefüzöttsége (lien de foud) volnának szerinte azok a követelmények, amelyek fenforgása mellett a kereskedelmi társaság székhelye, illetve honossága megállapítható volna.7 Nehezíti a megoldást, ha a kartel nem jogi személy formájában működik, ami pedig a leggyakoribb eset. Nem jogi személyeknél tulajdonképen nem is lehet honosságról beszélni, legfeljebb analógia utján hasznosítani ezt a fogalmat. Az uralkodó felfogás (Weiss, Dicey, Keith, Mamclok. Bustamante, Walker, Rundstein) azonban ezeket a gazdasági formációkat is ebben a vonatkozásban jogi személyekként kezeli és bár Németországban és Svájcban találkozunk olyan birói felfogással is, hogy ilyenkor a társaságok honossága dönt, az Institut is a jogi személyek analógiájára való elbírálás felé hajlik. Ennek az elvnek alapján a székhely, az eladási hely vagy az üzletvezetési iroda, a karteltevékenység valóságos súlypontjának helye, ha pedig mindezek a támpontok sem vezetnek eredményre, a felek akarata állapítja meg a honosságot. Az elbírálást _ itt is sokszor bonyolulttá teszi, hogy a nemzetközi kartelek tagjaik paritásos szereplésének kedvéért időnként változtatni akarják székhelyüket, vagy más-más állam polgára' közül választják vezetőségük tagjait, igy például az általános nyersacélkartel évenként cseréli székhelyét. A nemzetközi kartel honosságának és kvalifikációjának most ismertetett, egymásba fonódó bonyolultságából talán máris levonhatjuk ezt a következtetést a jövőre: A nemzetközi kartelek a nemzetközi magánjogra elsősorban abban az irányban fognak hatást gyakorolni, hogy a nemzetközi kartelek a törvényütközések szempontjából egyöntetűen társaságoknak minősüljenek. Az a körülmény viszont, hogy a nagy nemzetközi ipari kartelek leggyakrabban jogi személyiség nélkül való társaság formájában, az u. n. magánjogi társaság formájában fejtik ki tevékenységüket, a nemzetközi magánjog mivelőit arra fog}a serkenteni, hogy a kereskedelmi társaságok — jogi személy-társaságok — nemzetközi magánjogi vonatkozású kérdései mellett a magánjogi társaságok hasonló kérdéseivel is ugyanolyan behatóan foglalkozzanak. Örömmel látjuk már az Institut működéséből és a legújabb nem7 Georges Streit: La nationalité des sociétés commerciales. Kapport présenté á VInstitut de Droit International. Revue de droit international et de législation comparé. 1928. 494. 1.