Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra

226 Ezek szerint még: ismeretlen előttünk, hogy nemzetközi jogászaink a nemzetközi kartelekre vonatkozó teljes jogi és közgazdasági dokumentációnak birtokában milyen kivánalmakat fognak hangsúlyozni a nemzetközi kartelekre vonatkozó jogtételek tekintetében. Azt sem tudjuk, hogy vizsgálódásaik eredruényeképen milyen reformokat fognak sürgetni. Lehetséges, hogy óvatos és mérsékelt előbbrehaladással csak néhány általános elvet fognak hangsúlyozni és a gazdasági élet magamagát szabályozó erejére bízzak a fejlődést. Elképzelhető az is, hogy bizonyos általános nemzetközi jogelveket kimondó egyezményeket fognak sürgetni, vagy ilyen nemzetközi egyezményeken keresztül egyúttal jogegységesitést is kivánnak, bizonyos, a nemzetközi kartelek által gyakrabban használt organizációs jogi formák tekintetében. Nem lehetetlen az sem, hogy eljön az az idő, amikor •világjog alakjában fognak kivánni különleges jogi formát és szabályozást a nemzetközi kartelek számára, avagy különleges nemzetközi birói eljárást és különleaes nemzetközi birói fórumokat. A fejlődés útját a kezdet kezdeténél nem láthatjuk. Nem tudjuk megjósolni, hogy a nemzetközi jog milyen átalakulásokat fog végezni a nemzetközi kartelek szervezetében és működésében. Azt azonban máris tapasztalhatjuk, hogy a nemzetközi kartelek, amelyek ^ lázas és ideges sietséggel ragadták magukhoz a világgazdaság észszerű és tervszerű megszervezését, napilap után- uj kérdéseket adnak fel a nemzetközi jognak. A jog a gazdasági élet fejlődéséhez alkalmazkodik és ennek problémáira azonnal reagálnia kell, mert azonnal meg kell találnia a megfelelő megnyugtató megoldást, még a magamaga megváltoztatásának árán is. A nemzetközi magánjog sem várhat addig, amig a maga kivánalmai szerint átformálta a nemzetközi karteleket, mert a ma nagy nemzetközi organizációinak jogi kérdéseit meg kell fejtenie, esetleg olyképen, hogy a maga jogszabályait bizonyos uj irányokba tereli a nemzetközi kartelekért. Addig tehát, amig a nemzetközi magánjog megreformálhatja a nemzetközi kartelek jogi és közgazdasági épitményét, a nemzetközi kartelek hatnak a nemzetközi magánjog fejlődésére. Kiséreljük meg annak rövid elemzését, hogy miképen befolyásolja a nemzetközi kartelek egyre erősbülő hatású jelensége a nemzetközi magánjog fejlődését. Szokás ujabban a kartelekre vonatkozó jogtételek tekintetében a magángazdálkodásra és a közösségi gazdálkodásra vonatkozó szabályok között különböztetni. A salzburgi karteljogi vita jogvéleményezői és előadói is ezt a megkülönböztetést vitték keresztül.3 bár a vitához fűződő birálat később az ilyen éles keresztül választás lehetetlenségét hangsúlyozta és utalt arra, hogy számos, a magángazdálkodást védő karteljogi jogszabály egyúttal a közösségi gazdálkodás védelmét is szolgálja.4 Fejtegetéseinkben azonban nagyban, egészben alkalmazkodhatunk e szétválasztáshoz és előbb a magángazdaság, azután a közösséggazdaság körében adódó karteljogi problémákat fogjuk vizsgálni abból 3 Dr. Isay—Dr. Nipperdey: Die Eeform des Kartellrechts. Berlin. 1929. 4 Tschierschky: Der 35. Deutsche Juristentag zur Kartellfrage. Kartell-Rundschau. 26. évf. 487. 1. U. a. szerző: Die Beschlüsse des Deutschen Juristentages in Salzburg zur Kartellfrage. Kartell-Rundschau. System und Entwicklung des neuen Kartellrechts c. melléklap. 1928. 127 1.