Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása

198 A szerző a közrendi klauzula jogintézményének gerincét az általa u. n. „effektiv hatás" tanában véli felfedezni. E szerint a közrendi klauzula alkalmazásának nem magának az elvetendő külföldi jogszabály ilyen' vagy amolyan volta az oka, hanem az alkalmazandó jogszabály által kiváltandó effektiv hatás. A munka végén találjuk ezen elmélet tulajdonképeni gyakorlati alkalmazhatásának bemutatását, midőn a szerző — ellentétben e lap hasábjain már többizben kifejezésre juttatott felfogásokkal — a kir. Kúriának a szovjetházasságokra vonatkozó joggyakorlatát ennek az elvnek az álláspontjáról teszi kritika tárgyává. A munka érdeme, hogy a közrendi klauzula kérdésének kapcsán a nemzetközi magánjog és nemzetközi jog számos problémájába is betekintést enged és egyben értékes gyűjteménye idevonatkozó hazai joggyakorlatunknak. F. T. Utaló magatartások. Irta: Dr. Fürst László. Budapesti egyetem magánjogi szemináriumának kiadványai. 2. szám. Dunántúl, 1929. Dr. Szladits Károly egy. ny. r. tanár szerkesztésében megjelent sorozat második kiadmánya a fenti munka, mely mindenekelőtt jogunkban újszerű fogalmaival és nomenklatúrájával hat az olvasóra. Ma az „Utaló magatartás" elnevezés az angol jog „esstoppel" intézményének kiván párdarabja lenni hazai jogunkban. A köznapi élet kincse az az etikai gondolat, hogy „az ember önmagáért, tetteiért, szavaiért, akkor is — és főként akkor — helytálljon, ha ez neki hátrányára, sőt vesztére válik." Ezt a gondolatot fejezte ki a pandekta jognak „venire contra factum proprium" axiómába süritett intézménye és ennek a gondolatnak a jogi elgondolás síkján való érvényesítése — mint sok más esetben — a „case law" simulékony és minden ürt kitöltő rendszerén felépülő angol-szász jognak jutott osztályrésszül. A dogmatika és tételes törvényhozás Prokrustes-ágyába ékelt kontinentális jogrendszerek erre eddig kevésbbé voltak képesek. Itt oly magatartásról van szó, melyet sem a jogügylet, sem a tiltott cselekmény kategóriái alá vonni nem lehet. A szerző jogfilozófiai magaslatról vizsgálja és állapitja meg részben már ismert szisztematikai fogalmaink felhasználásával az „utaló magatartás"-ok helyét a jogilag rekváns tény állások terén. Hogy a nyilván jogsértő vagy jogalapitó cselekményeknek megvan a maguk jogi következménye, az viszonylag erős jogi rekvanciájukból önként következik. De nem igy az u. n. utaló magatartások esetében. Itt a jogi rekvancia csak nehezen ismerhető fel, ezek a jogilag közömbös tények határán állanak. Mégis sok esetben szükséges, hogy e közlésekért és tényállításokért az illető helytálljon, mert azokban más bizott, azok folytán magatartását, esetleg ezzel jogi helyzetét változtatta és igy méltánytalan volna, ha utóbb ama magatartás által utalt tény valótlansága esetén jogvédelemre nem számithatna. Ez a jogvédelem pedig nem egyéb, mint az, hogy a bíróság az utaló magatartást tanusitóval szemben esetleg valónak fogad el olyan tényt, amely esetleg ugyan meg sem történt, de amelynek kétségbevonását éppen az illetőnek jóhiszeműen megengedni nem lehet. Mivel ez a magatartás egy valóban meg nem lévő tényállásra utal, ezért nevezte el szerző „Utaló magatartás"-nak. Szerző további vizsgálódása során rábukkant a kontinentális jog és nevezetesen hazai jogunk számos oly tételes szabályára vagy birói Ítéletére, melynek alapja egy-egy utaló magatartás által alapított tényállás, anélkül, hogy az „estoppel" az illető jogban intézményesen meghonosítva lenne. Mindezek tulajdonképpen részleges áttörései jogdogmatikai kategóriáinknak és felIsmerésük oly területeknek a felkutatása, melyek a jogismerő vagy jogalkotó részéről még felderítetlenek. Nagy érdeme szerzőnek, hogy ily módon kutatásával úgyszólván felfedező munkát végzett. A könyv majdnem minden elméleti megállapítását az angolszász vagy más jogrendszerből vett frappáns példákkal fűszerezi. Különösen az angol jogból merített „leading-case"-ek szolgáltatnak bőséges anyagot. A munka különös része az utaló magatartás jogintézményét világítja meg minden oldalról, majd