Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Ünnepi beszéd elmondotta a Hatásköri Bíróságnak 1928. évi december 22. napján tartott jubiláris teljes ülésében

2 i A Hatásköri Bíróság azonban a különbiróságokkal széniben felmerülő hatásköri összeütközések kérdését a gyakorlatban kielégítően megoldhatónak nem találta. Ezért a bíróság akkori elnöke báró Wlassics Gyula 1912. évi június 18-án (1912. Hb. 1/12. szám alatt), tehát már 4 évvel a törvény ha h'ilybalépése után javaslatot tel ijesztett az akkori igazságügyminiszterhez ennek a hiánynak pótlása iránt. Majd amidőn az igazságügyminiszter 1913. évi január hó 4-én (T. 190/70. szám alatt) kelt átiratában azt a kivánságát fejezte ki, hogy a Hb. teljesülése is foglalkozzék azzal a kérdéssel, vájjon a törvény érintett hiányait nem lehetne-e kiterjesztő törvénymagyarázat utján pótolni, a Hatásköri Biróság 1913. évi február hó 24-én tartott teljesülésében kimondotta, hogy ezt lehetségesnek nem tartja és pedig lényegileg azért nem, mert az 1907 :LXI. t.-c. hatálya nyilvánvalóan nem terjed ki a rendes biróság, a kir. közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóságok körén kívül szervezett rendkivüli bíróságokra. Erre az állásfoglalásra tekintettel az igazságügyminiszteriumban történtek is előkészítő munkálatok az 1907:LXI. t.-c. kiegészítése tárgyában, ezek azonban nem kerültek a törvényhozás elé, holott báró Wlassics Gyula a szabályozás szükségességére a tizedik érforduló alkalmából megtartott teljesülésében elhangzott s nyomtatásban is megjelent nagyszabású ünnepi beszédében különös súllyal rámutatott s a törvényhozási sza bályozást főképpen azért sürgette, mert: „olyan külön szak bíróságokat, amelyeknek hatáskörébe utalt ügyeket a törvényhozás éppen azért vett ki a közigazgatási hatalom jogköréből, hogy azok független birói jogvédelem alatt legyenek, a Hatás köri Biróság védelme alá is kell vonni, mert különben a kormányhatalom — hatásköri összeütközés cimén — elvonhatja a birói fórum elől az ügyeket. Ez pedig egyenes ellentétben áll a törvényhozó akaratával." Időközben a törvényhozás a különbiróságoknak két csoportját, nevezetesen a munkásbiztositási bíróságokat és az Or szágos Földbirtokrendező Bíróságot az 1921: XXXI. t.-c. 18. §-a és illetve az 1924:VII. t.-c. 26. §-a utján belevonta a hatásköri bíráskodásba, az általános reform azonban a folyó évig váratott magára. Pesthy Pál igazságügyminisztert a legteljesebb elismerés illeti azért, hogy ezt az égető kérdést a folyó évben javaslat formájában a törvényhozás elé vitte s annak törvényerőre emelését kieszközölte. I. Legyen szabad a mai ünnepélyes alkalmat felhasználnom arra, hogy ennek a reformnak lényegét és jelentőségét vázlatosan ismertessem. A most életbelépett novella nem érinti az eredeti szabályozásnak azt a legkiemelkedőbb állásfoglalását, amely szerint