Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

157 birói határozatokkal. A szerzők igen nagy joganyagot dolgoztak fel; min­den tárgyalt kérdésnél idézik nemcsak a megfelelő törvénynek, hanem - ami a munkát különösen becsessé teszi, — a magánjogi törvénykönyv javaslatának vonatkozó rendelkezéseit is. Elég, ha a munka bő tartalmá­ból kiemelem az iparossegéd, a kereskedősegéd, a tisztviselő, a gyári mun kás szolgálati jogviszonyára, a kollektív szerződésre, a próbaidőre vonat kozó joggyakorlat ismertetését. Ezt követi a szolgálati szerződésből szár­mazó jogok és kötelezettségek, igy az illetmények, mellékilletmények (remuneráció, jutalék, tantiém, mérlegpénz, jutalmak stb.), továbbá a fel­mondás kérdésében kialakult joggyakorlatnak tárgyalása. Nagy részletes­séggel világitják meg a szerzők a joggyakorlatnak a felmondási idő tekintetében elfoglalt álláspontját; a munka e részének valóban nagy gya­korlati értéke van, mert az egyes alkalmazottaknak teendőik különös jel­legéhez igazodó felmondási idejét törvény csak nagy általánosságban sza­bályozza, a részletek kidolgozása a birói gyakorlat érdeme. A munka fog­lalkozik még a felmondási időre járó illetmények kérdésével és bő tárgya­lásban részesiti a végkielégítés, a rögtönös hatályú elbocsátás és kilépés kérdésére vonatkozó joganyagot. Megismertet végül az alkalmazottnak csőd és csődönkivüli kényszeregyezség esetén támasztható igényeivel és befejezésként közli a munkaügyi biráskodás eljárási szabályait, valamint a hatásköri bíróság munkaügyi vonatkozású határozatait. A könyvnek ez a röviden ismertetett lényeges tartalma. A szerzők nem merülnek el elméleti fejtegetésekben; de, amint céljukhoz illik, az élet legfontosabb megnyilvánulásának, a munkának a jogát a való életben fel­merült jogesetekben mutatják be, könnyen áttekinthető rendszerességgel. Ez a könyv tehát nemcsak a jogirodalomnak á nyeresége, de mindenek­fölött hasznos tanácsadó a szolgálati szerződéssel alkalmazottak mindenféle klasszisához tartozók számára. Megmagyarázza, hogy a különféle alkal­mazottakat szolgálati szerződésük alapján mely jog illeti és mely kötele­zettségek terhelik. A munka ezzel nagy jelentőségű szolgálatot teljesit, hiszen a mai, gyökerében átalakult gazdasági helyzetnek egyik különös szimptomája, hogy ma igen sok magánalkalmazott érvényesiti jogos vagy jogosnak vélt igényét a biróság előtt. A munka, miként a cimében is kifejezésre jut, nem teljes. Követni fogja az államvasutak alkalmazottainak, a gazdatiszteknek jogi helyzetére vonatkozó joggyakorlatnak és az úgynevezett nyugdijjognak feldolgozása. Érdeklődéssel várjuk a sikerrel megkezdett munkának ezt a folytatását is és reméljük, hogy az ujabb munkában már nélkülözni fogjuk a már-már elhaló kuriális stílusnak azokat a magyartalan csökevényeit, amelyek a most megbirált munkában itt-ott még előbukkannak. Ruhmann Emil ár., kir. törvényszéki biró, kúriai tanácsjegyző. Die Verfassuiigsentwicklung Estlands 1918—1928. Von Dr. Stephan v. Csekey, Ord. Professor der Rechte an der Universitát Dorpat. Jahr­buch des öffentlichen líechts. Separatabdruck aus Band XVI. 1928. 168— 269. 1. Verlag von J. G. B. Mohr, Tübingen 1928. (Nálunk Pfeifer Ferdi­nánd és Politzer bizománya.) Az észt köztársaság, amely a világháború végén önálló államként szakadt ki Oroszország testéből s Magyarország és Finnország mellett ma Európa harmadik finn-ugor állama, 1928 február hó 24-én ünnepelte ön­állóságának tizedik évfordulóját. E lefolyt tiz év alatt Észtország poli­tikai és morális egységgé, tehát a szó szoros értelmében vett állammá fejlődött ki s a modern demokratikus köztársaság tipikus képét tárja elénk. Az észt alkotmány fejlődését is azok a demokratikus elvek jellem­zik a legszembetűnőbben, amelyek már az alkotmány alaptörvényében is kifejezésre jutottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom