Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

157 birói határozatokkal. A szerzők igen nagy joganyagot dolgoztak fel; minden tárgyalt kérdésnél idézik nemcsak a megfelelő törvénynek, hanem - ami a munkát különösen becsessé teszi, — a magánjogi törvénykönyv javaslatának vonatkozó rendelkezéseit is. Elég, ha a munka bő tartalmából kiemelem az iparossegéd, a kereskedősegéd, a tisztviselő, a gyári mun kás szolgálati jogviszonyára, a kollektív szerződésre, a próbaidőre vonat kozó joggyakorlat ismertetését. Ezt követi a szolgálati szerződésből származó jogok és kötelezettségek, igy az illetmények, mellékilletmények (remuneráció, jutalék, tantiém, mérlegpénz, jutalmak stb.), továbbá a felmondás kérdésében kialakult joggyakorlatnak tárgyalása. Nagy részletességgel világitják meg a szerzők a joggyakorlatnak a felmondási idő tekintetében elfoglalt álláspontját; a munka e részének valóban nagy gyakorlati értéke van, mert az egyes alkalmazottaknak teendőik különös jellegéhez igazodó felmondási idejét törvény csak nagy általánosságban szabályozza, a részletek kidolgozása a birói gyakorlat érdeme. A munka foglalkozik még a felmondási időre járó illetmények kérdésével és bő tárgyalásban részesiti a végkielégítés, a rögtönös hatályú elbocsátás és kilépés kérdésére vonatkozó joganyagot. Megismertet végül az alkalmazottnak csőd és csődönkivüli kényszeregyezség esetén támasztható igényeivel és befejezésként közli a munkaügyi biráskodás eljárási szabályait, valamint a hatásköri bíróság munkaügyi vonatkozású határozatait. A könyvnek ez a röviden ismertetett lényeges tartalma. A szerzők nem merülnek el elméleti fejtegetésekben; de, amint céljukhoz illik, az élet legfontosabb megnyilvánulásának, a munkának a jogát a való életben felmerült jogesetekben mutatják be, könnyen áttekinthető rendszerességgel. Ez a könyv tehát nemcsak a jogirodalomnak á nyeresége, de mindenekfölött hasznos tanácsadó a szolgálati szerződéssel alkalmazottak mindenféle klasszisához tartozók számára. Megmagyarázza, hogy a különféle alkalmazottakat szolgálati szerződésük alapján mely jog illeti és mely kötelezettségek terhelik. A munka ezzel nagy jelentőségű szolgálatot teljesit, hiszen a mai, gyökerében átalakult gazdasági helyzetnek egyik különös szimptomája, hogy ma igen sok magánalkalmazott érvényesiti jogos vagy jogosnak vélt igényét a biróság előtt. A munka, miként a cimében is kifejezésre jut, nem teljes. Követni fogja az államvasutak alkalmazottainak, a gazdatiszteknek jogi helyzetére vonatkozó joggyakorlatnak és az úgynevezett nyugdijjognak feldolgozása. Érdeklődéssel várjuk a sikerrel megkezdett munkának ezt a folytatását is és reméljük, hogy az ujabb munkában már nélkülözni fogjuk a már-már elhaló kuriális stílusnak azokat a magyartalan csökevényeit, amelyek a most megbirált munkában itt-ott még előbukkannak. Ruhmann Emil ár., kir. törvényszéki biró, kúriai tanácsjegyző. Die Verfassuiigsentwicklung Estlands 1918—1928. Von Dr. Stephan v. Csekey, Ord. Professor der Rechte an der Universitát Dorpat. Jahrbuch des öffentlichen líechts. Separatabdruck aus Band XVI. 1928. 168— 269. 1. Verlag von J. G. B. Mohr, Tübingen 1928. (Nálunk Pfeifer Ferdinánd és Politzer bizománya.) Az észt köztársaság, amely a világháború végén önálló államként szakadt ki Oroszország testéből s Magyarország és Finnország mellett ma Európa harmadik finn-ugor állama, 1928 február hó 24-én ünnepelte önállóságának tizedik évfordulóját. E lefolyt tiz év alatt Észtország politikai és morális egységgé, tehát a szó szoros értelmében vett állammá fejlődött ki s a modern demokratikus köztársaság tipikus képét tárja elénk. Az észt alkotmány fejlődését is azok a demokratikus elvek jellemzik a legszembetűnőbben, amelyek már az alkotmány alaptörvényében is kifejezésre jutottak.