Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

156 akik mind speeiálisták ebben a szakmában, dicséretére válik, mert nemcsak helyen és teljes tájékoztatási és felvilágosítást nyújt a sok idevágó kérdésben, hanem a megbízhatóság és lelkiismeretesség jegyét hordja magán. Ezt a könyvet legmelegebben ajánlhatom mindenkinek. Dr. Schuster Rudolf. A szolgálati jogviszony. A kereskedelmi és az ipari alkalmazottak szolgálati viszonyaira vonatkozó hatályos jogszabályok és bíróságaink gyakorlata. Összeállították: Dr. Kéler Tibor kir. járásbiró, a m. kir. Kúria tanácsjegyzője, dr. Straub Sándor kir. járásbiró. Bevezetéssel ellátta és átnézte: Dr. Schwicker Richárd kir. törvényszéki tanácselnök. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) könyvkiadó vállalata évek óta dicséretesen buzgólkodik olyan munkák kiadásában, amelyek kiváló szakemberek ismertetésében népszerűsítik törvényeknek, rendeleteknek és egyéb jogszabályoknak a gyakorlati életben rendkívül jelentős, a nagyközönség számára mégis kevéssé hozzáférhető és sokszor kevéssé is érthető rendelkezéseit. Emlékszünk, milyen hézagpótló munkát végzett ez a vállalat a rendkívül bonyolult intézkedéseket tartalmazó különböző adótörvények világos, érthető és immár közkézen forgó kommentárjainak közreadásával. A TÉBE könyvtárának 50. számú kiadványa, amely most hagyta el a sajtót, szintén kizárólag gyakorlati célokat szolgál. Ez a mű a szolgálati jogviszonyról szól és ennek keretében első részként a kereskedelmi és Í^Z ipari alkalmazottak szolgálati viszonyaira vonatkozó hatályos jogszabályokat és bíróságainknak a kereskedelmi és az ipari alkalmazottak szolgálati jogviszonya kérdésében követett gyakorlatát ismerteti. Ennek a kérdésnek a laikus közönség részére is érthető módon való feltárása nemcsak praktikus, de mindenképen korszerű vállalkozás is, hiszen a szociális irányú jogalkotás követelése sohasem nyomult annyira előtérbe, mint éppen napjainkban. Kétségtelen, hogy minden olyan jogszabály, amely a munkavállalók szolgálati jogviszonyát rendezi, szociális vonatkozású. Már ebből a szempontból is méltó érdeklődésre tarthat számot a kitűnő szerzők munkája. De ez a könyv hasznos tanulságokat nyújt nemcsak a társadalom szociális kérdései iránt érdeklődőknek, hanem a jogkereső közönségnek és a szakembereknek is. A jól megirt bevezetés tömören, mégis kimerítően tárgyalja a szolgálati szerződés fogalmát és megismertet a szolgálati szerződés különböző fajtáival. Kendkivül praktikus értékű fejtegetésekben szól az ideiglenes alkalmazottak, a helyi képviselő, a jogtanácsos, a gyakornok, a napszámos stb. jogi helyzetéről, a kollektív megállapodások, a szolgálati szabályzatok lényegéről és kötelező erejéről, a felmondásról, a felmondás nélkül való elbocsátás nagyon fontos kérdéséről, a munkabér jogi természetéről. Ez utóbbi kérdés taglalásának keretében részletes vizsgálat alá veszi a remunerációnak mindmáig kontroverz kérdését is és ebben az ujabb bírói gyakorlatnak is megfelelő azt a helyes álláspontot foglalja el, hogy abban az esetben, ha a remuneráció folyósítása huzamosabb időn át, veszteséggel záró években is, rendszeresen történt és ha az évente fizetett remuneráció összege is számottevő, akkor a remuneráció a rendszeres illetmény jogi természetét ölti magára, amelyet az alkalmazott munkaadójától ugy kövelelhet, mint a fizetését. Külön-külön fejezet szól a kereskedősegédek, az ipari vállalatok tisztviselői, az iparossegédek és a gyári munkások szolgálati jogviszonyáról. És mindezek a fejtegetések nem transzcendentális jogi nyelven, hanem mindenki számára érthetően szólnak az olvasóhoz. A munka, főrésze azután a birói gyakorlat ismertetésével érzékitl meg azokat a jogelveket, amelyeket a szerzők a bevezetésben fejtenek ki. Itt tehát újból előjönnek a bevezetésben tárgyalt kérdések, de kapcsolatban egy vagy több konkrét jogesettel és az ezek eldöntését tartalmazó