Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

144 világos törvényhozási kijelentése szintén rendszeresebben és így célszerűbben is történhetnék egy szervesen uj törvényben. A novella számos kiegészítést tenne szükségessé és még jobban elhomályosítaná azt az elvet, hogy a szerzőt müve tekintetében minden irányban megilleti az oltalom. Az eddigi törvények nem szerencsés fogalmazása azt a látszatot kelthette, mintha a magyar szerzői jog csak egyes jogosítványokból állana, pedig a törvényben felsorolt jogosil ványok a teljes szerzői jogi ollalmat adják és csak kivétel a szerzői jog korlátozása. Foglalkozott végül az előadó azokkal a részletkérdésekkel is, melyeket a reformnak meg kellene oldania. Ezek egyfelől a rádióval kapcsolatosak, másfelől arra vonatkoznak, kit illet a film szerzői — vagyoni joga. E kérdések eldöntésére vonatkozó véleményét nagy vonásokban ismertette az előadó, majd sürgette a művész kisérőjogának inegvalósitását, a kiadói ügylet nj szabályozását és a szerzői büntetőjognak helyesebb rendezését, egyfelől a gondatlan bitorlás büntethetőségének mellőzésével, másfelől a szándékos bitorlásnak a büntetőbíróság hatáskörébe utalásával. Sajtóhiba. Szerkesztőbizottságunk illusztris tagjának, dr. Stand Lajos ny. kúriai tanácselnöknek, a Magyar Jogi Szemle márciusi szátnában megjelent irodalmi ismertetésébe .súlyosan értelemzavaró sajtóhiba csúszott. A 116. oldal I. bekezdésének utolsó mondata helyesen igy hangzik: ,,Értem itt azt a megkülönböztetést, melyet a szerző német minta után, az úgynevezett értékjogok (Wertrechte) és az átlagjogok (Substanzrechte) között tesz és azt a subsumpciót, amellyel a szerző az értékjogokhoz, — mint valami közös nevező alá: a telki terhet és a zálogjognak három típusát: a jelzálogjogot, az ingó dolgon és a jogon való zálogjogot sorolja, az átlagjog (Substanzrecht) kategóriájába pedig mintegy ellentétül a tulajdonjogot, a szolgalmi jogokat és az építményi jogot utalja." IRODALOM. Concha Győző. A magyar jogtudománynak ritka szép ünnepnapja volt ez évi febr uár 10-ike. Ezen a napon töltötte be Coiicha Győző a 83. életévét. S ezen a napon jelent meg, e nagy alkalom méltó emlékjele gyanánt, „Hatvan év tudományos mozgalmai között" eimmel az összegyűjtött Értekezéseinek és Bírálatainak I. kötete. Ez a kétszeresen örvendetes esemény, nemcsak a magyar jogtudmányok vagy még közelebbről az államtudományok művelőit tölti el jogos örömmel, de az egész magyar tudományos világot is. Coneha Győző nemcsak a magyar jogászok és politikusok Nesztora, nemcsak a magyar politikai tudomány elismert fejedelme, de büszkesége és dicsekvése az egész magyar tudományosságnak. Az ő hatvan évi irodalmi munkássága a hatalmas kötetek, fűzetek hosszú sorával gazdagitotta a magyar politikai, állambölcsészeti, közigazgatástani és társadalomtudományi irodalmat. Báró Eötvös József mellett ő a legnagyobb állambölcsészünk. Közel hatvan évi egyetemi professzori működése egyik legjelentékenyebb tényezője volt a kolozsvári és a budapesti