Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 4. szám - Kényszeregyezség
139 A csődnél a hitelező tisztában van azzal, hogy követelésének túlnyomó részét elvesztette, mert oly eset, amelyben a hitelezőre teljes 100%i jutna a csődből, főnyeremény számba menne s főnyereményekre kereskedelmi ügyletvitel nem alapitható. Ha tehát itt a hitelezőt a többség- arra kényszeríti, hogy elfogadjon egy oly hányadot, mely a csődből kikerülő jutalékot bizonyára és minden esetre meghaladja: kényszerről a szó szoros értelmében beszélni rom lehet s a hitelezőn nem esik sérelem. Nem ugy van azonban ez a csődönkivüli kényszeregyezség-nél. A tulajdon sérthetetlensége Szovjet-Oroszország kivételével minden civilizált állam jogrendszerének alapját képezi. Minden államban vannak a 'tulajdonnak korlátai, de a tulajdon elvonását, vagy elvesztését csak ritka, rendkívüli körülmények közt tűrheti meg az állam, oly körülmények között, melyek már a végső szükséget jelentik. Alapvető elvekbe ütközik tehát a kisebbség ellen alkalmazott minden olyan kényszer, mely a kisebbségi hitelező követelése egy részének, tehát tulajdonának mintegy elkobzását jelenti. Nagy valószínűséggel bir, hogy azokban a túlnyomó számú államokban, melyek a csődelőtti egyezségi eljárást általában befogadták, a kisebbség ellen alkalmazandó kényszer mellőzésének ép ez a körülmény volt főindoka. A csődönkivüli kényszeregyezség már emiatt is épenséggel nem kicsinyelhető aggályokat kelthet. Azonkívül a csődönkivüli kényszeregyezségnek nincs meg a kellő erkölcsi alapja. A kereskedői jóhiszemnek és kereskedelmi forgalom biztonságának főszabálya, hogy a kereskedő fizetési kötelezettségét pontosan teljesítse. Kerülnie kell tehát a törvényhozónak mindent, ami módot nyújt és alkalmul szolgál arra, hogy az adós magát ezen szabályon könnyű szerrel tultehesse. Már pedig a csődönkivüli kényszeregyezség ép ezt a módot és alkalmat foglalja magában. Ép ugy hiányzik ez a kellő erkölcsi alap a hitelező részén is a csődönkivüli kényszeregyezségnél. Az életben ugyanis rendszerint következőleg folyik le a kényszeregyezség dolga. A fizetésképtelen adós mindenekelőtt a magánhitelezői védegyletekhez fordul. Ha itt kész van, miután ezekben az egyletekben rendszerint nincs meg a csődönkivüli kényszeregyezséghez szükséges többség, kikeres egy-két egyleten kívül álló hitelezőt; ezek aztán az adóst martaléknak nézik, az adós pedig, hogy a szükséges többséget megszerezze, áldozatokra is kész, annál is inkább, mert a többi hitelezőknél elért csekélyebb hányad az ily hitelezőkkel szemben neki szabadabb mozgást biztosit s hiába a legszigorúbb törvényi tilalom, az ily visszaélést megszüntetni lehetetlen ugy, hogy alig van kényszeregyezség, mely ettől mentes volna. A Kereskedelmi Csarnok a magánhitelezői védegyletekben szerzett tapasztalatok alapján a magánegyezségnél még gyakoribb hasonló visszaélések miatt sürgette a kényszeregyezség behozatalát. , Erre azonban a kényszeregyezség, mint tapasztalhattuk, nem orvosság. De a közvetítő kereskedőkre sem bir a csődönkivüli kényszeregyezség azzal a jelentőséggel, amelyet annak pártolói ennek az intézménynek tulajdonítottak. Minden kereskedő áraiba a kétes követelések fedezetéül bizonyos százalékot beszámít. Igaz ugyan,, hogy a kényszeregyezségnél elérhető hányad rendszerint magasabb, mint a csődben, viszont azonban a kényszeregyezségek száma nagyon nagy, a 10*
