Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Az illetékesség kizárólagosságának kétes esetei a polgári peres eljárásban

78 illetékesség hiánya nem vehető figyelembe, mert a lakóhely illetékessége ugyan az adott esetben egyedüli, a szó nem perjogi értelmében ténylegesen kizárólagos volt, de nem volt az a törvény értelmében, azaz perjogi értelemben. De magában a PP.-ban is találunk helyet, ahol bár a kizárólagosság kimondása nélkül is szinte lehetetlen lenne kitérni, az illetékességnek kizárólagosként értése elől, mégis külön kimondja az illetékesség kizárólagosságát, így a PP. 566. §-ában a perujitó kereset illetékességére. E §. I.-ben megmondja, hogy a perujitó keresetet az első biróság jogerős végitélete ellen rendszerint az ügyben eljárt elsőbiróság elótt. a fellebbezés birósága jogerős végitélete ellen pedig a fellebbezés birósága előtt kell megindítani, bizonyos esetekben pedig éppen a felülvizsgálat birósága előtt. Azonban emellett a III-bau még azt is kimondja, hogy: „Az ebben a §-ban megállapított illetékesség kizárólagos'1. Amint mindenütt kimondja, ahol a kiemelt perjogi következményeikkel járó kizárólagos illetékességet kivánt létesíteni! Ahol tehát ez kimondva ninos, igen súlyos okek vihetnek csak ilyen értelmezés felvételére. Ahol pedig még célszerűségi okok is inikább ellene szólanak, a törvény haUgatását a birói gyakorlat ne hurok fonására, ne a kényelmesebb eljárás .meghéklyózására. hanem az élet követelményeinek megfelelő okos és észszerű értelmezésre használja fel. Az bizonyos, hogy a törvényhozó egy szavat kihagyott a módosítás beszúrásakor. Már most csak az a kérdés, hogy a ..kizárólagosan" szó vagy az „is" s?ó maradt-e ki a 413-ból és hogy a birói gyakorlatnak melyiket kellene inkább be'eérteni? Az előadottaknál fogva az „is" belemagrarázása lenne inkább helyén való, amely esetben az előbbi biróság illetékessége csak versenyző illetékesség lenne és emerett bármely más, az általános szabályok szerint illetékes bíróságnál megindítható lenne a kereset. Ebben az esetben ez az illetékességi ok, mint versenyző illeszkednék bele az illetékességi okok hármas rendszeribe és ezzel el lenne hárítva az a nehézség is. amely előáll akkor, ha elszakított területen volt magyar biróság által megítélt követess megváltoztatása irán a megmaradt országrészben lakó felek kívánnak perelni magyar biróság előtt. Esetleg: helye lehet olyan értelmezésnek is, hogy a korábbi biróság illetékessége minden más illetékességet megelőz. De nem kizárólagos. Vagyis perbebocsátkozás után már erre nem lehetne hivatkozni (PP. 180. §. utolsó bekezdés). Semmi esetre sem kívánatos azonban a „kizárólagos" értelmezés. És talán nincs ellenvélemény a tekintetben, hogy ez értelmezés elkerülésére a törvény szövege is megadja a módot! •ad G) A bérLetmegszünteto eljárás esetei; a)_ felmondás a bíróság utján (PP. 621. §.); b) felhívás a bérlet tárgyának átadása illetve átvétele iránt, ha a bérleti viszony a szerződéses idő lejárta miatt felmondás nélkül szűnik meg vagy ha felmondással szűnik meg, de a felmondás nem a biróság vagy nem közjegyző utján történt (PP. 627. §.); c) a közjegyző utján való felmondás és felhívás (PP- 637. §.); d) a felmondás illetve felhívás érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítása iránti kereset, ha az aktus magánúton vagy a 637. esetén kivül közjegyző utján történi (PP. 638. I.); c) a 'bérlet megszűnte alapján a bérlet tárgyának visszabocsátásjo, illetve vis-zavétee iránt inditett kereset, ha bérleti idő lejárt, vagy ja felmondás nem a bíróság vagy a 637. értelmében nem a kö/jegyző utján, hanem a magánúton vagy közjegyző utján ugyan, de a 637. §. esetén kivül (pl. nem illetékes közjegyző utján) történt és a keresetet indító fél kifejezetten kéri.