Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2. szám - Francia törvény a "kereskedelmi tulajdon" védelmére

60 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Dr. Löw Lóránt ügyvéd urnák „Birtokvédelem a közkereseti társaságon belül" cimü érdekes cikkére* rövid észrevételeim, — amelyek azonban a cikknek a végrehajtás, illetve zárlat kérdését tárgyazó részér© nem terjednek ki — a következők: A cikk a Hl telj. T. 1927. évi 9. számában általam megbeszélt 3454A926. P. IV. sz. kúriai itéleit által elfoglalt jogi álláspontot helyesli. Az emiitett megbeszélésem rendén kifejtett felfogásomat, mely szerint az az itélet aggályos, fentartom a már felhozott indokokon felül még a következő megfontolás alapján is: A cikk, nézetem szerint, nem emancipálja a birtokot a tulajdonitól, mintha a tulajdontól független birtok nem léteznék; ebből folynak a — nézetem szerint — helyt nem álló következtetések. A cikknek a közkor, társaságra vonatkozó érvelései helyesek, de a jelen birtokvédelmi kérdés eldöntése szempontjából közömbösek; valamint helyes, — d© n'em ügydöntő — az is, hogy közömbös, vájjon a társasági vagyont, a jogi személy kérdését stb. miként fogjuk fel és ezúttal nem teszek kifogást az ellen sem, hogy a közkor, társaság tagjai nem tulajdonos társak. Mindaz, hogy ki a tulajdonos, kié a társasági vagyon stb. ide nem tartozó kérdés. A bintoktannal azonban ellenkezik a cikknek az a tótele, hogy miután a társassági vagyon a tagra nézve idegen, ennélfogva („tehát") a tag nem is lehet birtokos; hisz a birtokvédelem szempontjából közömbös, vájjon a birtokos saját dolgát, vagy idegen dolgot tart-e birtokban, sőt legtöbb esetbon idegen dolog birtokáról vam szó a birtokvédelmi perekben. A birtoktanban elfogadott tétel, hogy közös birtoklás esetén (compossessorium, nem condominium) is állanak a birtokvédelem szabályai, amelyek szerint a birtokostársat ez a védelem nemcsak harmadik részéről, hanem birtokiostársa részéről is gyakorolt tilos önhatalom ellen megilleti. A cikk hivatkozik az általam felhívott Randa-féle „Der Besitz" cimü munkára, még pedig az 503. lapra. Ez az idézet azonban nem vonatkozik a mi esetünkre, erre az 505. lapon foglaltak vonatkoznak, amelyek szerint a birtokostárs által a közös birtoklásban megháboritott birtokostársat megilleti a possessorius kereset, és még hozzá teszi: „über die Zulössigkeit dieser Klage kann kein begründster Zweifel sein". Ugyanezt a nézetét ismétli az 508. lapon c) alatt. A Krainz—Pfaff—Ehrenzweig-féle munkából történt idézés nem érinti a mi kérdésünket, amint ez az idézet tartalmából kitűnik. Nem felesleges talán még rámutatna arra, hogy a német ptkv. egyik kommentárja világosan azt mondja, hogy a német ptkv. szerint kétségtelen, hogy a birtokostársat a birtokvédelem megilleti, ha egyik birtokostársa a birtoklást tőle elvonja. (L. Fischer—Heüutz, VII. kiad. 505. 1.) A cikknek a 68.300/1914. I. M. rend.-re való hivatkozást nem tartom helytállónak, mert az ott emiitett ideiglenes intézkedés nem pótolja a possessorius keresetet és különben is csak keresk. ügyekre vonatkoznék, holott a bdrtokháboritási esetek többsége az általános magánjog szabályai alá esik. Ezzel ezt a vitát a magam részéről befejezettnek tekintem. Dr. Schuster. * L. a jelen füzet főlapját. Pallas részvénytársasás: nyomdája Budapesten V., Honvéd-utca 10. (Telefon: T. 205—67, 205—68, 205—69.) Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.