Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2. szám - Birtokvédelem a közkereseti társaságon belül

beim Mitbesitze pro imdiviso die faktiisebe Maoht, und der Herrsohaiftswdlile ist nur auf einen Amteil am der faiktisohen Maoht geirichtet". (503. lap). Az osztrák jog- álláspontját, amely a miiénkiével atanydibain azonos, hogy meni ismeri a Miteigentum zur gésaimten Hand intézményét, amint azt a régibb német jogban kifejlődött és csökévériyeiben a német polgári törvénykönyv némely családjogi intézményében még él, tüzetesebben fejti ki a Krainz-Pfaff-Ehrenzweigféle magánjogi rendszer: „Mitbesitz mehrerer an deimselben Ge«cnstandé ist möglieh, jedoch naoh ö sterre i eh i seben Reehte nioht znr gesamten Haind, cl. h. so, dass die Besitzrechte nur von der Gesamtheit der Mitbasltzer lausgeübt werden könntein. Yielmohr isi stt'ls Teilung naoh Bruchteilen anzunehmen". (Lehrb. des őst. PrLvatrecihtes, 5. kiad. I. 2. köti. 171. §. I.) „Das deutsche Reoht kiennt neben dem sehlichten Mlteigentume eine Eigentumsgemeinsehaft zur gesiamiten Hand (ohmé Bruehtaile). Daivom ist Lm österneichischem Reehte nioht die Rede. Die in Betraoht konimenden Verháltnisse (eheliche Gütergemieinschaft, Gesellschaft. Erbengemeinschaft) kömmen sieh sacbenneohtlieh nur als Allaineiigemtum (des Naehlasses, der Gesellschaft), oder als seb li elites Miteigentum (der Bbegatten, der Gesellschafter) danstellen. Das ergibt sich miit voller Siehierheit aus dem Grundbuchsrechte, das nur Alleineigenfcum und Miteigentum naoh Bruchteilen, aber kein Mattel d ing kenut". (Ugyanott 193. §). Az iránt azonban, hogy a md kereskedelmi jogunk értelmében a közkereseti társak nem tulajdonostársak a szónak magánjogi éi lelméiben, kétség épen oly kevéssé lehet, mint amennyire kétségtelen, hogy a társaság vagyonjogának szabályozása ellenkező értelemben is elképzelhető és keresztülvihető volna. Ezt a következtetési kell levonni a közkereseti társasági tagok egymás közti és harmadik személyekhez való jogviszonyának következetes szabályozásából. A Kt. 69. §-a szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett ia társaságba adott dolgok „ennek tulajdonába" átmennek és illetve át nem mennek. E szakasz 2. bekezdése vélelmet állapit meg arra. hogy ia társaság minden tagja által aláirt leltárban előforduló ingó és ingatlan javak, melyek előbb valamelyik társi a u tulajdonát képezték „a társaság tulajdonába bocsáttattak". A 76. értelmiében a társasági tagnak nem áll jogában a többiek beleegyezése nélkül valakit a társaságba uj tagul felvenni. Ha az egyik tag valakit illetőségében egyoldalúan részeisit, vagy illetőségét valakire átruházza, ez a társaság ellen közvetlenül ml jogot sem nyer. A 86. §. értelmében a társasági tiag nincs feljogosítva a többiek beleegyezése nélkül betételét vagy vagyoinilletőségét csonki tani. A 96. §. szerint a társaság tartania alatt ennek adósai sem egészben, sem részben nem számithatják be ,a társaságnak azt, amit az egyes tagok ellen követelhetnek. Hasonlóképen nincs helye a beszámításnak az egyes tag magánkövetelései és adósának a tár saság elleni követelései .között, ha az utóbbi a társaság ellen intézi követelését, feltéve, hogy a társasági tag követelésié a társaságra ál nem ruháztatott. A 101. §. szerint a magánhitelező, aki a társasági tag magánvagyonára sikertelenül vezetett végrehajtás után adósának társasági vagyoniilletőségéire óhajt végrehajtást vezetni, osupán adósának a társaság feloszlása esetén jutandó illetményéi veheti végrehajtás alá és kielégítése végett előzetes felmondás után a. társaság feloszlását követel heti. A 106. §. szerint a kilépett vagy kizárt tag köteles a társasági vagyonból járó illetményének készpénzben kielégítését elfogadná és nem áll jogában a társasági követelések, áruk. vagy egyéb jövedelmekből aránylagos részt