Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Glossák az uj jövedéki büntetőjogi rendelethez

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus ho kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: J. 390—83. Egyes szám ára a melléklapokkal 2.40 P. 6 szám ára az első félévre 12.— P. 8. szám. Budapest, 1928 október hó. IX. évfolyam. Glossák az uj jövedéki büntetőjogi rendelethez.* Irta: Dr. Kelemen Mózes, pécsi ügyvéd. I. A most augusztus 1-én életbelépett uj jövedéki büntetőjogi eljárásról kibocsátott rendelet ugyancsak belekerült az ellenzéki lapok pergőtüzebe. A támadási pontok főkép a „feltartóztatás", letartóztatás, személymotozás, elkobzás, harmadik személy szavatossága és a feljelentő, illetve vizsgálóbiztosnak a pénzbüntetésben való részesedése körül forognak. Nem kicsinylem ezen kérdések jelentőségét, de ugy vélem, hogy nem ezekben merül ki a rendelet főfogyatékossága. Megengedem, hogy ugy szemre és elméletileg ezek a leghálásabb támadási pontok', de ezek gyakorlati jelentősegét már kisebbre értékelem. Amivel persze egyáltalában nem akarom azt vitatni, hogy ezeket okunk volna tolerálni. Ellenkezőleg, én a rendelet hiányát oly mélyrehatóknak látom, hogy ép emiatt fájlalom, hogy azok közönséges kormányttámadó politikai eszközök legyenek, holott e panaszok mélységüknél fogva inkább a szaksajtóba, mint a napi sajtóba kívánkoznak. Ama méltán emelhető aggályok között, amikkel a napilapok kevésbbé foglalkoznak, de amelyek a jogászt különösen bántják, itt van mindjárt az a tény, hogy a kormány ezt az uj kódexet rendeleti uton adta ki! Ezzel megteremtette a büntetendő cselekmények egész terjedelmes szektánsát, amiket — mint látni fogjuk — sokkal szigorúbb eljárási szabályokkal vett körül, mint a büntettek és vétségekét, egy máról hónapra kiadott rendelettel! Az ember önkénytelenül felveti a kérdést, miért kellett ezt rendelettel megcsinálni"? Hiszen elvégre is a rendelet mégis csak egy kisegitő appendix a törvény mellett és minden mástól eltekintve, a kibocsátott szabályok anyagi és alaki büntetőjogi belső értéke és tekintélye is megkivánja, hogy ha csak lehet, törvény formájában jöjjenek létre. Mert bármennyire hangoztassák bizonyos irányok a parlamentalizmus csődjét, amiből csak annyi igaz, hogy mint egyetlen emberi intézmény, ugy ez sem tökéletes, azért azt még sem lehet elvitatni, hogy a demokratikus megalapozottság és a néplélekkel való kapcsolat szempontjából, mégis csak más, ha egy jogszabály keletkezésének utja a törvény létrejöttére előirt fórumokon, bizottságokon és a többin át vezet, mintha az váratlanul, amiként Minerva Jupiter fejéből egy szép reggelen kipattant. Bármennyire mögötte marad a mi parlamenti életünk egyes nyugati államok parlamentarizmusától, azt lehetetlen észre nem venni, hogy főleg az egyes bizottságok tárgyalása alkal* Ezen cikk a Hegedűs Lóránt tollából Oktroy cim alatt a Pesti Hírlap augusztus 23-iki számában megjelent cikk előtt lett szerkesztőségünkbe bcküldve. 19