Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A csődreform kérdéséhez

261 már fizetett, a váltóösszeg, illetve a fizetett összeg kvótális hányadát kapja, az azonban, aki mint a váltóbirtokos előzője nem tizet, hanem csak a jövőben lenne tizetésre kötelezhettő, csak a kvótális összeg kvótális hányadát biztosithatja a maga részére abban az esetben, ha a váltóbirtokos a fizetésképtelen elfogadóval szemben követelését az eljárás során néni érvényesítené. A váltójog szabályai az adóstársak jogait és kötelességeit csak az elfogadó kényszeregyessége esetében módosítják. A visszkeresettek kenyszeregyessége esetén az általános szabályok érvényesek. A csödreform kérdéséhez. Irta: l)r. Félegyházi Elek. A most lefolyt jogászgyülés magáévá tette az előadó javaslatának megfelelően azt a véleményt, amely szerint a fizetésképtelenségi jog — tehát a csőd, kényszeregyezseg^ kényszeríelszamolás és esödönkivüli megtámadás — egységesen magában a esődtörvényben volna szabályozandó. Alig férhet kétség ennek a helyességéhez. A csőd, kényszeregyezség, kényszerfelszámolás, esödönkivüli megtámadás mind egy törzsnek, a fizetésképtelenségeknek hajtásai, tehát együvé valók. Ha azonban ezt el is fogadjuk, a véleménynek vannak jogosan kifogásolható részletei. így a vélemény szerint a csődben való kényszeregyezség intézménye elejtendő volna. A csődöt ugyanis kötelezően megelőzi a kény szeregyezségi eljárás, tehát az a csődben felesleges. A kényszeregyezség a hitelezőre is, az adósra is előnyösebb, mint a csőd lefolytatása. Azonkivül a csőd rendszerint nem rövid tartama alatt ugy a hitelezők, mint az adós felfogásában, körülményeiben es viszonyaiban oly változások állhatnak be, melyek a kényszeregyezséget megvalósíthatóvá teszik. Nem volna tehát helyes a hitelezőt és az adóst ettől aa előnytől megfosztani. Még súlyosabb kifogás emelhető a vélemény azon része ellen, amely a fizetésképtelenségi jog szabályozásánál az Országos Hitelvédő Egylet beillesztését javasolja. A mint ebben a folyóiratban részletesen ki volt annak idején fejtve*, az Országos Hitelvédő Egyesület eszméje, tulajdonkép két évtizeddel ezelőtt a budapesti hitelezői védegyletben merült fel először. Az igazságügyi kormány rendeletére készült első kényszeregyezségi törvényjavaslattervezet tárgyalása közben ugyanis itt az ekkori elnök azt a javaslatot tette, bogy közhatósági jelleggel egy országos hitelvédő kamara volna szervezendő, melynél minden fizetésképtelenséget kötelezőleg be kellene jelenteni s amely aztán egyezségi eljárást indítana s ennek sikertélensége esetéu az ügyet csődnyitás végett az illetékes bíróhoz tenné át. Ez a javaslat a legutolsó kényszeregyezségi rendelet által szabályozott magánegyezségi eljárás utján csak részben és pedig * ,.Az uj kényszeregyezségi rendeletről" VII. évi., 4. sz. Magyar Jogi Szemle. 18 *