Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez

189 hogy felmondását érvénytelennek tekinti, a fél évforduló utáni kar bejelentése után utolsó levelét sietve tévedésnek minősiti és a tel leimondását hatályosnak nyilvánítja, hogy arra hivatkozva a kártérítés kötelezettség-e alul mentesülhessen. Ide vezeit. ha a törvény visszaható erejének terjedelmét oly területre is kiterjesztjük, melyre vonatkozóan ez alaposan kétségbe vonható. Ha az általam helyesnek tartott törvénymagyarázat a törvény világos rendelkezésébe ütköznék, ilyesmit még sem merne egy biztósitó társaság sem megtenni. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. I In memóriám I A kozelmult rohanó áradata ismét megfogyasz' ' I totta az igazi magyar értékek számát. Elköltözött az élők sorából a nagy jogász, Csathó Zsigmond, a budapesti kir. Ítélőtábla nagynevű volt elnöke. Az igazság tisztalelkü bajnoka, a jogszolgáltatás piedesztáljára emelkedett bölcs veszett el benne, aki tudása lángoló erejének megszámlálhatatlan Ítélet igazságosságában és lenyűgözően világos szerkesztésében állitott örök emlékoszlopot, s jellemének, szivének és értelmének kristálytiszta értékeit két olyan birói nemzedékbe oltotta be, melynek reprezentánsai kimagasló büszkeségei hazánknak. Lehet-e ennél nagyobb alkotása az emberi életnek? A magyar közélet nagy vesztesége miatt érzett megilletődött kegyelettel adózunk emlékezetének. — Borzaimasságában is megrendítő az a szerencsétlenség, amelynek a Ferenc József Tudományegyetem kivételes tehetségű tanára. Tóth Károly esett áldozatául. Egyéniségének átfogó ereje kiemelkedett tudományszakának kereteiből, melynek páratlanul mélyre látó müvelője volt; túlnőtt egyetemének hatóerején, melynek lelke, lebilincselő, szuggesztív erejű apostola volt. Látókörének horizontális körvonalaival, alkotó és szervezőképességének akadályt és korlátot nem ismerő agilitásával, tüzes magyar lelkének minden más értékelő szempont fölé emelkedő fanatikus lángjával az országos nagy magyar értékek sorába emelkedett. Sorsa igazán a tragikus hős végzete: egeket ostromló grandiózus törekvés bukása" elnézésből útba akadó kavicsszilánkon. Megdöbbent fájdalmunk szenteli meg dicső emlékezetét. Zehery Lajos. A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozói közötti magánjogi viszonyokra volt a tárgya Dr. Meszlény Artúr előadásának, amelyet a Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association) magyar csoportjának f. é. február 18-iki ülésében tartott. Történeti visszapillantás után, rátért a második hágai békeértekezleten létesült és a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló egyezmény ismertetésére és kimutatta, hogy annak a háború során Anglia részéről megkisérlett értelmezése csak forma volt, amellyel Anglia ezen az általa is aláirt egyezményen túltette magát. Előadó szerint ez az egyezmény és annak különösen 22. cikke és 23. cikkének h) pontja ma is élő jog és igy a fennálló nemzetközi jog is tiltja és elitéli a háborúnak a nem kombattáns népesség ellen viselését és jelesni azt, hogy az ellenséges állani lakosával vagy polgárával kötött szerződést pusztán a háborn okából érvénytelennek tekintsék vagy az egyik szerződő félnek attól való visszalépésre adjanak jogot, hogy továbbá azt megfosszák az aktiv perképességtől. Mindezek a rendszabályok megfelelnek Anglia régtől fogva űzött gyakorlatának, amelyet már a Napóleoni háborúk korában is követett és amelyet azóta is ismételten fennálló jogaként, ismert el. Kimutatta előadó, hogy ennek a jogfelfogásnak az eredményei többek közt a Trianoni Békeszerződés gazdasági rendelkezései is, amelyek tehát mig egyfelől tovább folytatják a gazdasági háborút, addig másfelől igyekeznek utólag szankcionálni az ententenak a háhor'uhan követett magatartását. Előadó szerint ugyanez a tendencia nyilvánul meg a nemzetek szövetsége egyességokmányában is akkor, amikor a renitens állammal szemben a kereskedelmi és magánérintkezés megakasz-