Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez

185 követelheti. A jog- pedig- a szillogizmus és a logika művészete és mint ilyen, nem nélkülözhet bizonyos nagy elveket, amelyek az elet szertelenségeire sokszor a dogma merevségével nehezednek. Az elet mozgékonyságát és a törvény nehézkességét ugy kell ki­egyenlíteni, hogy a törvényes jog tekintélyének hitelét el ne veszítse, mert igaza van Iheringnek: „Az olyan jogszabály, amely nem érvényesül, vagy amely érvényét veszité, nem tarthat többé nevére igényt, a jog gépezetében béna rugó lett". Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez. Irta: Ferdinandy László dr. ügyvéd. A biztosítási novella (1927 :X. t.-c.) által felvetett sok vitás átmeneti kérdés között jelentékeny fontossága van annak a kér­désnek is, hogy a törvény életbelépte, 1927 május 4-ike előtt esz­közölt, de 1927 május 4. utáni évfordulóra szóló felmondások hatá­lyosak maradtak-e, vagy pedig a törvénynek a 15. §. 2. bekezdésé­ben kimondott visszaható ereje ezeket a felmondásokat érvény­telenítette és az előzetesen felmondott, de 1927 május 4-én még le nem járt biztositások csak az esetben szünnek-e meg az évfor­dulóra, ha a biztosítást a törvényben előirt 30 napos határidőben megfelelő formában a biztosított fél újból felmondta? Más szó­val, az 1927 május 4. előtti felmondásokat meg kellett-e a félnek ismételni1? Elsősorban azt kell eldönteni, hogy lehetett-e a novella életbelépése előtt a biztosított félnek biztosítását felmondással megszüntetni? A Kt. 485. §-a felsorolja azokat az eseteket, mikor a biztosí­tási szerződés hatályát veszti. E §. 4. pontjában a Kt. a biztosítási szerződéseket a dij egyszeri nemfizetésével a fél részéről egy­oldalúan felbonthatóvá tette. Még pedig rendes, előre fizetendő diju biztositásnál az évforduló, halasztott dijunál a díjhalasztás határnapja volt a kritikus időpont. A felmondást, mint megszün­tetési módot, a Kt. külön nem emliti. Azonban azokban az esetek­ben, mikor a biztosító a biztosítottnak a dij fizetésére halasztást adott, a fél a Kt. 485. 4. pontjában biztosított azt a jogát, hogy biztosítását minden évfordulóra egyoldalúan megszüntetheti, a dolog természeténél fogva csak ugy tudta érvényesíteni, ha erre irányuló akaratát a biztositóval közölte. Másszóval, ha biztosí­tását felmondotta. Enélkül a dij egyszeri nemfizetése esetén a biz­tosítás az évforduló után tovább folyt volna és a dijhitelezés. amit a fél érdekében kikötött kedvezménynek kell tekinteni, a fél hátrányára szolgált volna, amennyiben lényegesen körülménye­sebb lett volna számára a biztosítás megszüntetése,^ mint a dij­hitelezés kedvezményét nem élvező félnek. A kockázat viselési időszak ós a dij egysége elvének érvényesülésre törekvése is azt kívánta^ hogy e csonka kozkázati időszakok ós pro ráta díjfizetési kötelezettségek lehetőleg elkerülhetők legyenek. így alakította ki a több évtizedes gyakorlat, a szokás, logikusan építve a Kt. 485. §. 4. pontjában foglaltakra, a hitelezett diju biztosításoknál szerző­dést megszüntető jogcselekménnyé az évfordulóra szóló fel­mondást. A felmondás önálló íoacsetekménvi jeliedét bizonyítja, hogy annak következtében lényegesen megváltozott a biztosítottnak és biztositónak a biztosítási szerződésben lefektetett jogviszonya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom