Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Az üzletszerű bűncselekmények a novella után

180 ben, ha össze is függ a terhelt egyéniségével, mégis annak egy külsőleg megnyilvánuló következménye, amelynek fennforgását objektív támpontok alapján is meg lehet állapitani. Nevezetesen a gyakorlat mindig megállapítja az üzletszerűséget, ha a terhelt az illető bűncselekmény rendszeres elkövetéséből tartja fenn magát. Ha ez a tény megállapítható, ugy a többi körülmények es az egyéniség további vizsgálatára az üzletszerűség megállapítása végett semmi szükség sincs. Minthogy azonban a 37. §. második bekezdése a fejezet címében szereplő megrögzött bűntetteseket említi, aki közé a fentiek szerint az üzletszerű bűnözők is tartoznak, ennélfogva a 36. es 37. §-ok összevetéséből az következik, hogy az üzletszerű elkövetés egymagában véve nem elég a szigorított dologház alkalmazásához, hanem amellett még mérlegelni kell, hogy egyénisége és összes életviszonyai tényleg megrögzött bűntettesnek mutatják-e. Egyáltalán nincs kizárva ugyanis, hogy valaki üzletszerűen foglalkozik ugyan pl. lopással, mégis ebbe szerencsétlen viszonyai sodorták bele anélkül, hogy egyéniségénél fogva okvetlenül megrögzött bűnösnek kellene bélyegezni. Eszerint a 36. §. az üzletszerűséget csak példaképen emeli ki arra, hogy ez meglehetősen valószínű támpontot nyújt a megrögzött büntettesi minőség megállapítására, anélkül azonban, hogy magában véve feltétlenül eztti jelentené. Következtetésem mindezekből az, hogy a novellában megállapított szigorított dologház konkurrálhat pl. a Bn. 49. §. 2. bek. 3. pontján alapuló 10 évig terjedhető fegyházzal és pedig még akkor is, ha a bárom bűntett elkövetése s ezek közül kettőnek az 5 éven belüli időre való esése megállapitható. Kiemelem azonban, hogy még ha a novella magyarázatában más eredményre jutnánk is, akkor is maradna még némi tér az eddigi üzletszerűségi minősített esetek alkalmazására. Mindenekelőtt feltétlenül érintetlen az üzletszerű uzsora minősítésére vonatkozó rendelkezés, mert az uzsora még üzletszerűség esetén is csak vétség, holott a szigorított dologház csak bűntettekre szabható ki. A többi cselekményeket, amelyeknél az üzletszerűség mint minősítő körülmény szerepel, ez bűntetté minősiti s valamennyi cselekmény annyiban is egybevág a novella 36. §-ával, hogy a vagyon, illetve a kerítés a szemérem ellen irányul. Előfordulhat azonban, hogy nem állapitható meg három bűntett, vagy az, hogy ezek közül kettő 5 éven belül követtetett el. Az üzletszerűség fogalma magában foglalja ugyan az illető bűncselekmény ismételt elkövetését, de azért elvileg nincs kizárva az üzletszerűség megállapítása akkor sem, ha perrendszerüleg csupán két, sőt esetleg csak egy bűncselekmény elkövetése bizonyítható. Az, hogy a terhelt cselekményei közt olyan is előfordul, amelynek a törvény szerinti alapminősítése vétség, nem akadályozza üzletszerűség esetén a. szigorított dologház alkalmazását, mert az uzsorát kivéve a többi felsorolt bűncselekmények üzletszerűség esetén akkor is bűntetteknek minősülnek, ha egyébként csak vétség lenne megállapitható. Ellenben akadályozhatja a szigorított dologházba utalást — ós nem egyúttal az üzletszerű minősítés megállapítását — az, hogy a terhelt az Ítélethozatalkor még életének 21. évét nem töltötte be. Mindezek folytán az üzletszerűséget mint minősítő körülményt megállapító törvényes rendelkezések továbbra is élő jogszabályok.