Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]

156 Értékjog és zálogjog. Irta: Dr. Nizsalovszky Endre. (Befejező közlemény.) Ez ellen szóló érvül fel lelhet ugyan hozni az egyes jogrendszerekben elfogadott fedezeti elvet, amely bizonyos eseteikben megakadályozza az értéktelen parcella alapján ;i ius distraihemdi gyakorlását, ámde a fedezeti elv értelmében az árverésihez csak az szükséges, hogy a vételár az árverést kérőt megelőző jogosultak kielégítésére legyen elégséges és igy tulaj donképen csak a második értéktelen zálogjog jogosultja van a ius distrahenditől meglosztva az elsőt ez a jog is megilleti. De még íha a jog ugy is állítaná fel a fedezeti elvet, hogy magának az árverést kérőnek is kielégítést kell kapnia,43 akkor sem lehetne figyelmen kivül hagyni, Ihogy a zálogjog lény ege nem a ius distrahendi és h ogy a zálo gtárgy pénzzététele az eladáson felül más módon is végbemehet és vonatkozhatok a zálogul szolgáló dolog bizonyos elváló alkotórészeire, igy különösen a gyümölosökre és egyéb termiékekre.44 Ha tehát a zálogban nem mindig van a zálogjognak megfelelő értékparcella, a zálogjog nemcsak értékjog nem lehet, hanem a zálogjog lényegét az a jog sem alkothatja, hogy a jogosult a pénzzétételt a maga javára idézze elő. A zálogjog jogosultjának tehát csak arra van joga, (hogy legalább bizonyos összeg erejéig a zálogtárgyat ne a tulajdonos, mint tulajdonos javára, hanem más szeimélyek javára tegye 'vagy tétesse pénzzé. A más személyek sorában természetesen — és ez lesz a rendszerinti eset — előfordulhat maga a zálogjog jogosultja és saját jelzálogjoga alapján a tulajdonos is. Ennyiben szemlbe kell (helyezkednem az uralkodó elmélettel, amely nyíltan vagy hurkoltán bevonja a zálogjog fogalmába a zálogjog célját, amelyet mint kielégítési jogot jelöl meg.45 Nem lehet ez elől a kérdés elől ugy kitérni, hogy a jog minden esetben megengedi a jogosultnak bizonyos összeg erejéig a imaga javára értékesítést, tehát akkor is, ha a célzott eredményt nem lehet 43 Nem szabad feledni, hogy kielégítést kap követelésének egy részére már akkor is, ha neki csupán egy fillér jutl 44 Ehrenzweig i. m. I./2. 417. 1. „Es wáre verfehlt in die Definition das Merkmal der Veráussemngsbefugnis des Pfandgláubigers oder gar das des Rechtes des gerichtlichen Versteigerung anfznnehmen, denn es gibt auch andere zulássige Befriedigungsarten (Behalten einer verpfándeteu Geldsnmme, Zwangsverwaltung, Einziechung), ja zuweilen sind nnr diese zulássig (Zwangsverwaltnng von Fideikomissgütern ...)". 45 A fedezetet nem nyújtó zálog esetét figyelmen kivül hagyja Ehrenzweig is: Das Pfandreeht ist das Recht aus einer Saohe Befriedigung zu erlangen. Erre a szempontra nincs figyelemmel Kolozsváry: Magyar magánjog I. 3. kiad. 457. 1., Ágoston: i. m. 166. 1., Zlinszky IV. kiad. 293.1., Imling: Fodor-féle magánjog 624. 1. stb. Figyelemre méltó különben Wolff (Sachenrecht V Bearb. Ennecerns Lehrb. II. 1. 443. 1.) meghatározása: „Die Herrsehaft die (das Pfandreeht) gewáhrt, besteht in der Sachverwertung: der Berechtigte darf der Saohe ednen gewissen G-eldbetrag entnehmen". Ha ugyanis az „entnehmen" kifejezés csak a tulajdonostól, illetőleg a dologból elvételt jelenti, de nem egyszersmind azt, hogy az elvétel az elvevőnek magának a számára szól, ez a meghatározás az előadott állásponttal összeegyeztethető.