Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 10. [r.]

140 tartva az 1817. decisiót3 ezzel, mint imént láttuk,4 implicite kimondotta, hogy a tulajdonosnak ily irányban — már Segaláhb is zálogjogengedélyezés által (lásd imént)5 — nem szabad visszaélnie a jogi jogosultsággal. Második megállapítási pont. Ellenben igenis honorálva lön a jelen eldöntés által a döntvénykritikának a követkéz/* argumentuma. A pénzt, amellyel B-t kifizették, F. szolgáltatta, s a transakció egészéből kivehetően a visszaruházást B-ről A-ra az a megállapodás kisérte/5 hogy A. a jogi jogosultságot E.-uek, mint névleges7 vevőnek közbevetésével, továbbruházandja F-re, mint a tranzakciót financirozott (finanszált) ujabb záloghitelezőre. Mely mindezekből kifolyólag, ez tebát a kritika szerim más eset, mint amelyről az 1817. decisió beszél. E honorálás jelesül benne foglaltatik az alapul vett megállapításoknak szorosan a jelen (1914. évi) legfőbb í'oku eldöntésre vonatkozó következő pontjában, ahol e megállapítások a már előbb közölteket igy folytatják: „Jelen vezérelvet nem lehetett alkalmazni, amidőn az első zálogtartó — esetképletünkben B. — mint tulajdonosa a jogi jogosultságnak, e jogosultságot a visszaváltás méltányosságának tulajdonosára — esetképletünkben A. — azon „kifejezett megbizás és bizalommal'*, mint annak előtte mondták; avagy — vagyis (?) — azzal az alattomban értetődő célzattal ruházza át, hogy ez tovább fogja ruházni valamely harmadik személyre" (This principle could have no application Avhere a first mortgagee, beinti' the owner oí* the legal estate, transfers that estate to the owner of the equity of redemption upon „the express tj'ust and confidence" as would onee have been said, or upon the understanding that he will convey it to a third party).8 A döntvény-kritika a mondottak szerint arra az álláspontra helyezkedett volt, hogy a jelzett oldala a fennforgó eset tényállásának oly mérvű eltérést involvál az 1817. eset tényállásától, amely azt egészen mássá teszi és kizárja a decisiónak reá alkalmaztatását. S ez az, amit a legfőbb törvényszék jelen eldöntésével acceptált. Ez alapon elvetette C-nek az elsőbbségét, mert áll ugyan a decisió (1817.), de a legfőbb biróság annak elvi tételét ezen alkalommal nem akarja kiterjeszteni.9 Ismét egy distinctió és; dichotómia tehát, amelyet szükséges a logikai egységnek és arányosságnak a mértéke szempontjából megvilági tanunk. Te ingatlantulajdonos - igy beszél 1 Lásd fentebb 1923. évf. 228. old. 3. bek. " 1927. évf. 241. old. 2. bek. 3 1927 évf. 244. old. « L. CK Rev. 1912. 439. old. ut. bek. 1. mond. 7 Ibidéin 2. mond. * Law Quart. Rev. 1914. évf. 136. old. 0 L. Qíi. Rev. 1914. 135. old.