Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A becsület védelméről szóló 1914 : X L I . t.-cikk

130 17. Fogalmi zűrzavar a 275. old. 2. bek.-ben: „Közösség- alatt pedig azt a kötelmet értjük, melynélfogva valamely dologi jog, örökség vagy birtok több személyt közösen illet." 18. Elemi tévedés a 186. oldalon alulról 4. bek.-ben: ,,A tulajdonosra nézve megszűnik a tulajdon, ha a tulajdonjogot más megszerzi. Ha tőle adásvétellel megveszik." 19. Botlás a 188. oldalon az 1. bek.-ben: „Telekkönyv alatt értjük az egy község határában levő ingatlanoknak és azok dologi jogainak feljegyzését tartalmazó nyilvánkönyvet." 20. 195. old. 1. bek. azt mondja, hogy „A nyilvánossági elv . . . abból áll . . . hogy a tkv-be bejegyzettnek csak azt lehet tekinteni, amit vilá' gosan abba bejegyeztek." 21. 195. oldal ut. bek. szerint: „A tkvi hatóság végzése ellen 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye." A felfolyamodási határidő nem 8, hanem 15, esetleg 30 nap (T. R. 143. §.). 22. 206. oldal 5. bekezdésében: „Ha aggály nem létezik, a beadványra rávezeti, hogy: „Aggály nem létezik", ez az u. n. szemlei lelet." A T. E. 161. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdését tévesen egybefogja. 23. Kétségbe vonható a 219. old. 4. bek.-beli ama kijelentés helyessége, mely szerint a szülőnek kiskorú gyermeke vagyona felett haszonélvezeti joga volna. (Lásd Szladits magánjog 350. old. 3 sor.) 24. A 224. old. lent a záloglétesitő eausák közül kifelejti a törvényt. 25. A 229. oldalon lent a zálogfajok közé sorozza a konverziót. Eszerint konverzió = zálogjog. 26. A 2i2. oldalon 6. bek.-ben: „A szerzői jog végrehajtás tárgya nem lehet." Ez igy nem áll. 1921:54. t.-c. 4. §.: „A szerzői jog mig magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet." 27. A 259. oldalon az ipari jogok (szabadalom és védjegy) c. fej. 3. sora: „Az ipari jogok a dologi jogok körébe tartoznak. E jogok mindig valamely dologra vonatkoznak." 28. A 268. old. 5. bekezdésben kijelenti, hogy: „A kötelem származhat kártérítésből, vétkes cselekményből, vétlenségből . . ." Az autó üzembetartója nem azért felel, mert vétlen, hanem azért terheli objektiv (vétlen) felelősség, mert veszélyes üzemet tart fenn. 29. A mentális reservatió-t összekeveri a simulatió-val a 277. old. ut. bek.-ben. 30. A 281. oldalon 7. és 8. bek.-ben a felf. feltétel lényegéről előadott felfogás téves: „az ügylet megkötése csak a felfüggesztő feltétel bekövetkeztével fog megtörténni." Nem tudja, hogy máris kész az ügylet, annak csupán jogi hatása függ a feltétel bekövetkeztéig. 31. A 283. oldalon is két elvetés: a) 3. beik.: „A hitelező magát exculpálhatja, ha kellő okot hoz fel a mulasztásra." b) 5. bek.: ,,ha a hitelező esik késedelembe a pénz lefizetésének el nem (fogadásával, az adósnak birói letétbe kell helyezni az összeget, mert ellenesetben ő is késedelembe esik." Ketten esnek egyszerre késedelembe? Még határozottabb formában fogalmazza ugyanezt a 285. old. 2. bek. 4. mondatában: „Ha a fizetést a hitelező el nem fogadja, a késedelem alól az adós csak birói letétel utján szabadulhat." Ugyanez oldal 2. bek. ezzel a mondattal kezdődik: „A fizetés akkor szabályos, ha teljes összegre vonatkozik." 32. Elengedés és lemondás a műben egyértelmű (288. old. 2. bek.). 33. 301. old. 6. bek. „A három obligátió (fogla'ó, kötbér, bánatpénz) közül legerősebb a kötbér, mégpedig azért, mert a kötbér összegén felül még _ kártérítés is követelhető."