Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A becsület védelméről szóló 1914 : X L I . t.-cikk

122 Az Országos Ügyvédszövetség legutóbbi ülésein a budapesti bíróságok ügyvitelével, a szegényvédelemmel és az ipari záloglevélről szóló törvényjavaslattal foglalkozott. Lukács György v. b. t. t., ny. miniszter előadása a magyar-román agrárperekről. A (Magyar Jogászegylet (Nemzetközi Jogi szakosztálya és az International Law Association magyarországi csoportja ülésén dr. Lukács György v. b. t. t. ny. miniszter rendkívül érdekes előadást tartott a magyar-román agrárperek kérdéséről. Ismertette a kérdés történeti részét, az alkalmazandó nemzetközi jogi elveket s birálta ia Népszövetség eljárását. Az előadást nagyszámú előkelő jogászközönség nagy élvezettel hallgatta és a kiváló előadónak Nagy Ferenc elnök mondott köszönetet. Kizárólag bírósági hites tolmácsok vállalhatnak hiteles fordítást. A Belügyminisztérium 156.198/1927. VIII. számú rendeletével a magáníorditó irodák működését megrendszabályozta és véget vetett a visszaéléseknek, melyeket ezen irodák nagy része a bírósági hites tolmácsok rovására és a jóhiszemű közönség érzékeny javára évek óta űzött. Hiteles fordításokat, vagy fordítások hitelesítését vállalni a tolmácsokon kívül ezenkívül senkinek sem szabad, és a bírósági tolmácsok is csak oly nyelvre való hiteles fordításokat vehetnek át, melyre őket az igazságügyminiszter feljogosította. A hitelesen fordítandó ügydarabok gyűjtését, vagyis ily fordítások közvetítését a Belügyminisztérium fordító ügyosztályának hivatalos felvevő helyein kizárólag a Bírósági Tolmácsok Országos Egyesületének az Ügyvédi Kamara székházában (V., Szemereutea 10.) működő felvevő helye veheti át. Akik tehát a hiteles fordításra illetékes tolmácsot nem keresik fel közvetlenül, ezen hivatalosan szervezett központi felvevő helyhez juttathatják az ügydarabokat. A hiteles fordítások közvetítése magánforditó irodák részérői és ezen közvetítés mindennemű elősegítése elzárással is büntethető kihágást képez. IRODALOM. A becsület védelméről szóló 1914 :XLI. t.-cikk. • Irta: Angyal Pál. Angyal Pál egyetemi tanár A magyar büntetőjog tankönyve cimü müvének uj kiadásban való közrebocsátását vette tervbe és pedig akkép, hogy a mű önálló, egymástól függetlenül is használható füzetekben fog megjelenni. E sorozatos művek első füzete gyanánt a becsület védelméről szóló kilencedfél ivnyi terjedelmű munka látott napvilágot. Szerző a gyakorlati életnek tett nagiy szolgálatot ezzel, hogy a sorozatot éppen ezzel a törvénnyel kezdette meg. Mert a B. V. a világháborút megelőző törvénykezésnek egyik utolsó alkotása volt. Megalkotását annak idején az egész jogászság örömmel üdvözölte, s úgyszólván egyhangú volt a vélemény, hogy az a törvény a gyakorlat igényeinek megfelelő jogalkotás. Azóta tizennégy esztendő mult el. A jogi irodalom sokat foglalkozott ezzel a törvénnyel. Eltekintve ugyanis Heller Eriknek e törvény megjelenését közvetlenül követő időben megjelent és ma is közkézen forgó jegyzetes kiadásától, a különböző szaklapokban megjelent kisebb-nagyobb dolgozatok egész sora foglalkozott az e körbe tartozó kérdésekkel. A törvény körül nagy judikatura keletkezett. Erre bőséges alkalom volt, mert a háború befejezését követő években a becsületsértési és rágalmazási ügyek száma felette elszaporodott. A jogi irodalom élénk figyelemmel kisérte a joggyakorlatot, ámde mióta a B. V. átment a gyakorlat tüzpróbáján, az ide tartozó anyag rendszeres, tudományos feldolgozásban