Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 4. szám - Értékjog és zálogjog. 2. [r.]
120 a szomszéd részére vizrneritési szolgalom van biztosítva, a maga számára is vizet merni, csak a másik jogának gyakorlását nem szabad ezzel lehetetlenné tennie. Nem szabad tehát pl. az ut területét oly módon igénybe vennie, hogy azon a szolgalom jogosítottja ne járhasson és nem szabad a kútból a vizet ugy kimernie* hogy azt a szolgalomra jogositott már üresen találja. Ugyanez a kép áll előttünk a zálogjog esetében is. A zálogtárgy egészének, részének vagy termékének és egyéb elvált alkotórészének pénzreváltásában a tulajdonosnak nem szabad a zálogjog jogosultjának jogát sérteni, vagyis nem szabad a zálogjoggal terhelt dologból tulsok értéket kivonni, sem pedig értékében ilyen mértékben csökkenteni. És itt kapcsolódik bele a zálogjog fogalmába az az összeg, amely a zálogjog mértékét határozza meg. Elméletileg ugyan elképzelhető a teljes zálogjognak nevezhető az a végletes alakulat, amikor a tulajdonosnak minden az értékesítésre, a pénzváltásra irányuló lépése sértené a zálogjog jogosultjának érdekét, a gyakorlatban azonban rendszerint bizonyos összegre korlátozott zálogjoggal találkozunk, a teljes zálogjoghoz hasonló eset mégis megvan ott, ahol ez az összeg épen egybeesik azzal az értékkel, amelyet a zálog képvisel. Hiba volna mégis a korlátolt zálogjognál a zálog értékének bizonyos parcelláját jelölni m(eg a zálogjog tárgyául, hanem inkább azt kell mondani, hogy a zálogjog jogosítottjának az egész dologra van joga, amelyet bizonyos összeg erejéig a maga számára tehet pénzzé. Ehhez van nézetem szerint a saját jelzálogjog sokat vitatott problémájának is a megoldása. A saját jelzálogjog esetében iigyanis azzal a jelenséggel van dolgunk, hogy a tulajdonos olyan jogosítványt, amely tőle, mint tulajdonostól el van vonva, mint zálogjog alapján jogositott gyakorolhat. A zálogjog alapításakor ugyanis nem a tulajdonjogban benn nem foglalt uj jogosítvány keletkezése," hanem épen ugy, mint bármely más korlátolt dologi jog esetében a tulajdonjogban foglalt meghatározott jogosítványnak önálló jogként jelentkezése következik be. Fogalmilag nincs kizárva a saját jelzálogjognak megfelelő formában pl. használat szolgalmának alapítása. Nem arra az esetre gondolok, amikor a tulajdonost a haszonélvezővel szemben illeti meg* a tulajdonát alkotó ingatlanon használat szolgalma, mert ez inkább a tulajdonos javára fennálló aljelzálogjog esetére emlékeztet. Inkább az az eset- tartozik ide, amikor az ingatlan bizonyos hasznavehetősége tekintetében különböző rangsorban többeket illet használat szolgalma és ezek a szolgalmak az ingatlan illető hasznavehetőségét egészen kimerítik és így a tulajdonos a. megjelölt vonatkozásban az ingatlannak nem vehetné hasznát, de hasznát veheti a szükségletének megfelelő mértékben, ha kedvező rangsorban a saját ingatlanán neki magának is van használati szolgalma. A zálogjogban értékjogot látó felfogás ezzel szemben a saját jelzálogjog problémájára nem ad feleletet és különösen nincs válasz du Chesne-nál a saját telekadósság konstrukciójára. A tulajdonos önmaga elleni kereseti jogát, mint. a saját teleikadósság lényegét nem lehet beállítani. A teleikadósság dü Chesne-féle szerkezeté41 Ez Bremernek a fentebb már érintett álláspontja, amely Schom-mal szemben tagadja, hogy a zálog-jog ahhoz képest, hogy mi a tárgya, különböző jog lenne. Szerinte a zálog-jog mindig- jogon keletkezik és nem a dolgon, de absolut védettségénél fogva mégis dologi jog. (Das Pfandrecht und die Pfandobjecte. 119. 1.) Fóhibája az absolnt jog és a dologi jog fogalmának egyenlősítése.