Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Értékjog és zálogjog. 2. [r.]

117 logisaga tekintetében kívántam az egymást felváltó főbb álláspontokat megvilágítani, s a kérdés mai állása szempontjából még csupán azt jegyzem meg, hogy a zálogjog minden formájára kiterjedő egységes zálogjog-fogalom ma sem általánosan elfogadott. Amellett az eljárás mellett, amelyet Exner lés Windscheid is követ, hogy t. i. a dologzálog alapfogalmából mint speciális esetek vezettetnek le a különböző zálogjogi formák, főként a német ptk. óvatos szerkezeti beosztása nyomán olyan véleménnyel is találkozunk, amely az egységes zalogfogalom megállapításától tartózkodik,31 ennek oka azonban inkább abban van, mert ezzel — szemben a mindig járulékos kézi zálogjoggal — a jelzálogjog önállóságának lehetőségét kívánják hangsúlyozni. Az uralkodó tantól tehát, du Chesne már azzal eltér, hogy a jelzálogjog egyik esetét a többi esetektől nagyon élesen elkülöníti. Elmelete az ismertetett álláspontok körül leginkább a Schoménak felel meg, sőt az az eltérés, amelyet a Schom felfogásának lényegével szemben du Chesne-nél találunk, alapvetőnek nem is mondható. Egyezik a két felfogás mindenekelőtt abban, hogy a dologi jogviszonyok köréből kizárást mindkét helyen a jogosult saját tevékenysés-ének hiánya s a keresetindítás szükségessége eredményezi. Az sem nóvum Schom-mal szemben, hogy mig Schom a modern jelzálcg-jogot be tudta sorozni a kötelmek sorába és a telekadósság részére uj kategóriát nemi állított fel, du Chesne ezt a lépést már megteszi. Ez a lépés ugyanis csak egy consequentiának a hasonmása, amelynek a gondolatát magánál Schom-nál is más helyen megtalálhatjuk.32 Nem jelent lényeges eltérést az sem, hogy mig Schom a dologiság ismérvét az „öntevékenysége-ben látja, du Chesne birtokot vagy birtokra irányuló igényt kiván meg. Ez a módosítás a Kohler egyik ismertetett ellenérvének megérő telenitiísére szolgál, mert a du Chesne elmélete szerint a birtokát vesztett és védelemben csak bírói uton részesülő tulajdonosnak dologi joga van. Nem lehet vitani du Chesne-nek azt a helyes megállapítását sem. hogy a processualis igény épen a telekadósság esetiében valóban sokkal szorosabban kapcsolódik bele az alanyi jogba, miint más esetekben. IV. Uralom a dolgon. Nézetem szerint a Schom- du Chesne-féle elmélet, illetőleg annak a II. fejezet végén zárolt lényege három szempontból támadható. Hibás a dolog feletti uralmat a dolgon fizikailag gyakorolt tényleges hatalommal azonosítani. Hilba a telekkönyv szerepének hehatóbh vizsgálását mellőzni. Végül hiba az ingatlan eladásánál a (hatósági közreműködésnek túlzott jelentőséget tulajdonitani. 31 Güthe: „. . . . inuss gesagt werdem, dass es . . . unzweckimassig ist, die Hypothek als Pfandrecht zu bezeichnen". (Grundlageu der modernem Hypothek enrecht® 47. L) Nussbiauma: ,Jinmerhim bleibt eine weitgehende Verwandtschatft zwischen Hypotibejk und Pfandrecht". (Deutsche® Hypothekenweseu IT. kiad. 46. 1.) 82 Inst. 14. kiad. 468. 1. (In der Form der Grundschuld kann ein selbst6tandiges Verwertungsrecht am Grundstücke bestellt werden. Ha Schom a modern jelzálogjog dologi jellegéit -megtagadva, azt kötelmi jognak minősítette, s viszont a modern jelzálogjog egyik ©setében a kötelem hiányát állapítja meg, anélkül, hogy ennél a típusnál a dologiságát kizáró okok elhárultak volna, logikai szükségszerűséggel következik a idologi .és a kötelmi jogviszonyokon egyaránt kivülálló harmadik kategória felállítása, amelynek csak az ismérveit kellett közelebbről összeállítani. Magyar Jogi Szemle ^