Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

35 védi karnak az igazságszolgáltatásra. Kifejtette, milyen nehéz az ügyvédnek az a feladata, hogy a pernek első bírája legyen, amidőn úgyszólván sötétben tapogatódzik a kereset megkonstruálásánál, hiszen a felek csak érzik, hogy igazságtalanság történt velük, de nem tudják, sokszor nem is akarják az ügyvédet helyesen informálni. Előadó kimutatja, hogy az ügyvéd a perben a birót segiti, de egyúttal ellenőrzőszerepet is fejt ki. Az ügyvédi tevékenységnek tagadhatatlanul nagy a jogfejlesztő hatása is. A kar ezen kötelezettségét nemcsak -a fórumon fejti ki, de a szaksajtóban, napilapokban, felolvasásokban, előadásokban s igy közvetlenül befolyásolja a jogéletet, közvetve pedig hat a törvénykezésre. Az ügyvédi kamarák kötelessége, hogy a jogszolgáltatás terén mutatkozó hiányok orvosolása és a korszerű reformok életbeléptetése iránt adjanak véleményeket vagy konnányhatósági felszólításra vagy pedig spontán saját elhatározásukból. Az ügyvédi kamarák élnek is ezen jogukkal és igen sok modern törvénynek meghozatalát az ügyvédi kar kivánta és sürgette teljes eredménnyel. Előadó rámutatott arra, hogy ezentúl az uj törvény értelmében két ügyvéd intézményesen fogja képviselni a magyar ügyvédi társadalmat a felsőházban, ezen két tag a kormánytól teljesen függetlenül az egész ügyvédi kar és az ügyvédi érdekkör képviselőjeként fog szerepelni az ügyvédség autonóm határozata alapján. Ezzel az ügyvédség még nagyobb befolyást fog nyerni a jogszolgáltatásra is. Végezetül előadó felhivta a magyar jogi élet minden reprezentánsát harmonikus, céltudatos és egységes eljárásna a jogi kultúra fejlesztése és erősítése érdekében. A Magyar Jogászegylet tudományos pályázata. A Magyar Jogász egylet 5,000.000 K. jutalmazással a következő pályakérdést tűzte ki: „Mely perenkivüli eljárások hatékonyabb kifejlesztése volna le alkalmasabb a perek számának csökkentésére'? A pályázat feltételei a következők: L Kívántatik a kitűzött kérdést behatóan tárgyaló magyar nyelvű értekezés. 2. A pályázatbani nem egyleti tagok ás részt vehetnek. 3. A pályadij csakis tudományos értékű munkának adatik ki; pályamunka a pályadíj odaítélése nélkül fis dicséretben részesithető. 4. A pályázat felől a Magyar Jogászegylet igazgató választmánya által kiküldött bírálóbizottság határoz és az bontja fel a pályadíjnyertes munka jeligés levelét. Megdicsért munkának jeligés levelét csak a szerző kívánságára bontják fel. 5. A pályamunkákat 1927 szeptember hó 30. napjáig az egyesület titkárának elmére (dr. Kollár Lfászló ügyvéd, IV., Petőfi Sándor-utca 2.) postán, ajánlva kell küldeni. 6. A pályamunka idegen kézzel vagy géppel, tisztán és olvashatóan irva és lapszámozva legyen. 7. A szerző nevét, foglalkozását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamunka címlapján olvasható. A lepecsételt levélben foglalt esetleges kikötés, feltétel tekintetbe nem vétetik. Álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a pályadijat nem adják ki. Nem tarthat igényt pályadíjra oly munka sem. amelyet többen közösem, nyújtottak be. 8. A pályadíjnyertes munkát a Magyar Jogászegylet akár Értekezései között, akár Könyvkiadó-Vállalatában külön tiszteletdíj fizetése nélkül közzéteheti. 9. Jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratát a szerző egy éven T)elül átveheti Budapest, 1926 október 28. Dr. Nagy Ferenc v. b. t. t., egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke. 3*