Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A valóságbizonyítási eljárás menete

12 át, a Bp. 466. §- alapján igazoltnak tekintette és a valóság bizonyítását megengedte, holott vádlott ezt az inditványt csak a főtárgyaláson terjesztette elő. VI. A valóságbizonyitási inditványt a törvény ugyan nem köti alakszerűséghez (B. J. T. LX1V. 182. Elvi), ennélíogva azt a terhelt írásban vagy szóval is előterjesztheti a vádirat beadása előtt a nyomozóhatóságnál vagy a vizsgálóbirónál, a vádirat beadása után pedig, vagy a vizsgálóbirónál, vagy a vádtanács elnökénél aszerint, hogy a vádirat vizsgálat vagy nyomozat alapján az előbbihez vagy az utóbbihoz lett benyújtva. Az indítványban a sértett hozzájárulásának esetén kivid (Bv. 13. §. ut. bek.), amidőn csak ez lesz a jogcim, meg kell jelölni a Bv. 13. §-ának 1—3. pontjaiban foglalt azt a jogcímet, amely alapon terhelt a valóságbizonyitás megengedését kéri, továbbá ki kell emelni a bizonyítani kivánt tényeket és fel kell sorolni a beszerezni kivánt bizonyító eszközöket. (B. J. T. LXVI. 152.) Ha az inditvány ezen kellékek tekintetében hiányos, a biróság a Bp. 9. §-a értelmében köteles a terheltet a hiányok pótlására a kellő felvilágositás mellett felhívni. A hiányokat a S. T. 53. §. 1. bek.-ben irt határidő lejártáig kell pótolni, mert ellenkező esetben az inditvány elkésett, hacsak a S. T. 54. §. 2-ik bek.-ben irt feltótelek fenn nem forognak. VII. Ha a valóságbizonyitási inditvány nem hiányos, vagy a hiányok a fent megjelölt törvényes határidőn belül pótoltattak, a biróságnak első teendője értesíteni a sértettet arról, hogy jogában áll ellenbizonyítással élni és amennyiben a. sértett azzal élni akar, a biróság az ellenbizonyitékok előterjesztésére 8 napi (sem több, sem kevesebb) határidőt szab. (S. T. 53. §. 3. bek.) A biróságnak ez a teendője nem alapszik ugyan a Bp. 9. §-án, mely csak a terhelttel szemben írja elő a kötelező felvilágosítást, de feltétlenül szükséges, mert ezen értesítés nélkül az ellenbizonyitékok előterjesztésére a törvényben megszabott 8 napi határidő kezdetét sem veheti. Ezen értesítés történhetik Írásban vagy szóval, jegyzőkönyv felvételével. Előbbi esetben a vétiv, utóbbi esetben a jegyzőkönyv kelte alapján a határidő kezdőpontja kétségtelenül megállapitható. A valóságbizonyitási inditványt az arra vonatkozó bizonyítékokkal együtt kell közölni a sértettel. (Dr. Heller Erik: „A becsület védelméről szóló 1914:XLI. t.-c." c. könyve 77. 1. 1. jegyzet.) Ennek kézenfekvő oka az, hogy a sértettnek, aki ellen a bizonyítást kérik, tudnia kell, hogy milyen bizonyítékkal támadják, mert e nélkül nem volna tájékoztatva az ellenbizonyitékok megválasztása és összegyűjtése tekintetében. Ezt a sza.bályt a bíróságok gyakran figyelmen kívül hagyják s ennek következtében előáll az a fonák helyzet, hogy a