Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A valóságbizonyítási eljárás menete

7 (Wahrheit) és a valódiság (Echtheit) különböző jogi fogalmat jelentő műszók. A S. T. 53. §-a kritika nélkül vette át a Btk. hatályon kivül helyezett 263. §-ában előforduló „valódiság" kifejezést a találóbb „valóság" helyett. A Bv. nomienclaturája kétségtelenül helyesebb s ezért a gyakorlat következetesen ezt áz elnevezést használja. ^ I. A valóság bizonyítására irányuló előterjesztést az elmélet a kifogások közé sorozza, annak is nevezi (exceptio veriiatis), a törvény azonban 'indítványnak mondja. Bár olyan mentő körülmény, mely a bűncselekmény hiányának megállapítására és vádlottnak ez okból való felmentésére nyújthat alapot, mégis egyedül a terhelttől függ, hogy használja-e ezt a védelmi eszközt, tehát hivatalból nem vehető figyelembe. Ennélfogva indítvány hiányában a Bp. 9., 100., 117., 133. §-oknak a mentő körülmények hivatalból való megszerzését előiró rendelkezései erre a mentő körülményre nem alkalmazhatók és mig más bizonyítási indítványt a Bp. 306. §. ut. bek. értelmében elkéscs okából nem lehel, az elkésett valóságbizonyitási indítványt az elkésés okából kell visszautasitani. A törvény ugyan meghatározza ezen indítvány megengedhetőségénok előfeltételeit (Bv. 13—15. §.), előterjesztésének és kiegészítésének határidejét (S. T. 53—54. Bv. 29. §.), de az eljárás menetének rendjét nem szabályozza. E tekintetben tehát a Bp. általános szabályai megfelelően alkalmazandók. Ahol ezek szerint sem lehet eligazodni, ott részint az elmélet szolgál útmutatással, részint a gyakorlat ver magának ösvényt, néha bizony nem a helyes és nem is a rövidebb irányban. II. Alapvető szabály, hogy a valóság bizonyítási eljárásnak hivatalból nincs helye. Ugyanaz áll az ellenbizonyításra is. (Ellenkező vélemény: Heller Erik A becsület védelméről szóló 1914 :XLI. t.-cikk c. könyvének 40. lapján.) Ennélfogva a valóságbizonyitási eljárást az arra jogosult indítványa nélkül lefolytatni és eredményét figyelembe venni még abban az esel ben sem lehet, ha az állított tény vagy kifejezés a bíróság által hivatalosan ismert tényeken alapszik vagy a köztudomás szerint való vagy azt maga a sértett is valónak ismerte el. — A köztudomás is csak a bizonyítás egyik eszköze lehet a már elrendelt valóság bizonyítás keretében. (Heller E. A becsület védelméről szóló 1914:XLÍ. t.-cikk 40. 1.) Tehát csak a törvényes időben (S. T. 53—54. §., Bv. 29. §.) indítványozott és a Bv. 13—15. §-ainak szem előtt tartásával lefolytatott valóságbizonyitási eljárásnak bíróilag megállapított sikere eredményezheti azt, hogy vádlott az ellene emelt vád alól a Bv. 16. §-ára hivatkozással a Bp. 326. §. 1. pontja alapján bűncselekmény hiánya miatt felmentessék. Ha a bíróság ennek ellenére a bizonyítási eljárást mégis