Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

56 teljes kizárása a logikus következménye s az uj pénznemre áttérő törvényeknek megfelelő rendelkezése mindenütt jóformán vita nélkül emelkedett törvényerőre. Elraellőzve a német valorizációs harcot, amelynek egyes részletei amúgy is közismertek, kuriózumképen a litván törvény (1925 jnn. 23.) törtenetére utalok. Ez a törvény, amely mindössze kilenc §-ból áll és érdemleges rendelkezést csupán négy §-a tartalmaz, két és fél évig szolgaM tárgyalási anyagúi és közben az is előfordult^ hogy a törvényhozó testület és az államfő közötti kontroverzáát a kormány azzal hidalta át, hogy a „hatóságot" és „intézetet" egyaránt jelentő „istaiga" szót vette fel a javaslat szövegébe é- ezzel az államfőt is, a törvényhozó testületei is megnyugtatta.51 Jellemző jelenség még az is, ami Danzigban történt. Danzig következetesen ragaszkodik a német birodalmi jogintézményekhez, a valorizáció kérdésében mégis attól tartva, hogy a német birodalmi küzdelmek Danzigba is átcsapnak, a Németországban 1925 július 16-án bekövetkezett szabályozást megelőzve, kisebb mértékű valorizációi tartalmazó törvényét52 már 1925 április 7-én megalkotta. A valorizációs külföldi jogszabályok tüzetes ismertetését ezúttal mellőzve, beérem annak a kérdésnek a vizsgálatával, hogy a valorizáló jogszabályok mennyiben közelitették meg azt az eredményt, amely a devalváció magánjogi eredményével esik Ősszé. •Ebből a nézőpontból a megoldás technikáját tekintve kétségtelenül a litván törvény az, amely a devalvációhoz leginkább hasonlít, hiszen a pénztartozások zöménél a törvény a dollárnak a pénztartozás keletkezésekori árfolyamát veszi alapul. Hogy mégis nem devalvációról, hanem valorizációról van szó (a fentiekben megállapított fogalmak szerint), kitűnik abból, hogy a valutatörvény, valamint a valorizációs törvény — amelyek í égi pénznemül mind a rubelt (1915 szeptember l-ig), mind a márkát (litván nevén „auksinas'M elfogadják — általános szabálya szerint a keletkezés időpontjára figyelem nélkül 175 márka =1 lit s az ez alól tett kivétel a keletkezéskori dollárárfolyam szerint kiszámított Ösz?zegnek csupán 20%-á1 juttatja a hitelezőnek, ;i devalvációnak megtelelő eredmény pedig egyedül a családi és öröklési jogon alapuló pénztartozásoknál, valamint a tartási és baleseti járadéknál következik be. A devalváció eredményéhez némileg hasonló eredményre törekszik a lengyel valorizációs jogszabály is (1924 máj. 14-iki elnöki rendelet, legutóbb módosítva az 1925. márc. 25-iki elnöki rendelettel), különösen az olyan követelések tekintetében, ame51 Büchler id. h. "'- Len iiitm-: 1>> Aufwi•rtuiiy in D uizig. Auslumlsipohl 6. fívf.