Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2. szám - Magyar közjog. Alkotmányjog

gyökeres, mélyreható átalakuláson kell átmennie a birói szervezetnek és a per rendeknek egyaránt és hogy ezeknek az egyszerűsítési és gyorsítási törekvéseknek főképen a gyakorlati tapasztalatokra kell támaszkodniuk. III. Az ismertetendő ügyforgalmi adatok azt tanúsítják, hogy v. m. kii'. Curia ügyhátraléka a birói kai- önfeláldozó munkássága dacára nyomasztóak és épen ezért az ügyek elintézése nem történik a jogkereső közönségei kielégítő gyorsasággal. Legközvetlenebb tapasztalataim szerinl a helyzel ugyanaz a budapesti kir. Ítélőtáblái;, az ország leghatalmasabb másodfolyamodásxi bíróságánál is. Hátralékaink felszaporodásának a már érintett általános okokon felül különleges okai is vannak. Az üresedésben levő állások betöltetlen volta — amely hiány most örvendetes orvoslást nyert — mindenesetre részben szintén okozója volt az elmaradásnak. Előmozdította azt a korona romlása s illetve az ezzel összefüggő az a körülmény is, hogy az értékhatárrendeletek kezdetben késedelmesen és bátortalanul nyúltak ehhez a kérdéshez. Felsőbíróságainkat ennek következtében valósággal elárasztották ' a kisebb jelentőségű ügyek nagy tömegei. A m. kir. Curiánál, a budapesti kir. Ítélőtáblánál, sőt a budapesti polgári törvényszéknél is az ügyvitel zavartalanságának még egy különleges akadálya is van. Az 1915. évben életbeléptettük a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elveire fektetett polgári perrendtartást, anélkül, hogy azokat a berendezéseket létesítettük volna, amelyeket a polgári törvénykezésnek ez az uj rendje megkíván. Az említett bíróságok az írásbeliség igényeinek megfelelő, a szóbeli tárgyalások lebonyolítására azonban már teljesen alkalmatlan és elégtelen helyiségeikben hagyattak meg továbbra is. Az Írásbeliség rendszere megengedte, hogy a felsőbíróságok tagjai odahaza, lakásukon dolgozzák fel az iratváltással letárgyalt pöröket és referálják el azokat a rendelkezésre álló kevés száma tanéiesteremben. A szóbeliség azonban megkívánja, hogy mindenik tanácsnak külön tárgyalóterme legyen, hogy a tanácsok tagjai a -zerves összműködés érdekélten, hivatali dolgozószobákkal legyenek ellátva, hogy ;i szóbeli tárgyalás ügyiratai ne hurcoltassanak a városban szerte-széjjel az előadók magánlakására, mert azokra az uj rendszer szerint nemcsak az előadónak, ha nem a tanács elnökének, a lelek képviselőinek, sőt esetleg a tanács többi tagjainak is szükségük van. A háború és az azt követő nyomasztó gazdasági helyzel nem engedte meg, hogy törvénykezési berendezkedésünknek ez a kiáltó hiányossága mind a mai napig pótoltassék. A budapesti polgári törvényszéknek szóbelileg tárgyaló 60 egyesbirája közül egyetlenegynek sincs rendes tárgyaló helyisége, hanem kellően fel nem szerelt, többnyire apró szobákban