Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

15 vei értelmezheti,20 konkrét ügyben nem utasíthatja a bíróságokat a törvénynek általa megjelölt irányban való értelmezésére vagy egyébkénti alkalmazására, s azon az eseten kivül, amidőn a rendesen az államfőt illető kegyelmezési és pertörlési jogot a törvényhozó hatalom külön törvényben kivételesen magának tartja fenn, nem akadályozhatja meg az igazságszolgáltatásnak konkrét ügyben folyamatbatételét vagy folyamatban tartását; senkit illetékes birájától el nem vonhat (1869:1V. t.-c. 20. §.). Még a törvényhozás tagjai sincsenek kivéve a rendes birói joghatóság alól. A mentelmi jog21 nem exemptió, hanem csupán a törvényhozás tagjai részére a func tióik független gyakorlásához szükséges biztositék nem annyira a bírósággal, mint inkább a végrehajtó hatalommal szemben, nehogy az utóbbi a neki terhes törvényhozót ügyészei utján büntető eljárással alaptalanul zaklathassa. A birói illetékesség (helyesen: a birói hatáskör és illetékesség) tiszteletben tartása a törvényhozó hatalom részéről nemcsak azt jelenti, hogy a törvényhozó hatalom konkrét ügyben nem ragadhatja magához a birói functiót, vagy hogy akár a saját tagjainak, akár más egyeseknek konkrét ügyében nem delegálhat külön (ad hoc) bíróságot. Hanem jelenti véleményünk szerint azt is, hogy a már folyamatban levő ügyekben a már megnyílt és tényleg igénybeveit birói hatáskörön és illetékességen — akár más birói hatóság javára, akár a saját, akár pedig a közigazgatási hatóság javára — általános akaratkijelentéssel se változtasson,22 vagyis a helyesen csak a jövőre vonatkozó uj hatásköri törvénybe se vegyen fel olyan u. n. átmeneti rendelkezési, amely a független bíróság előtt már folyamatban levő ügyekre is kiteijeszti a hatáskörön vagy az illetékességen ejtett változtatást és ennek megfelelően a folyamatban levő ügyek áttételét rendeli. A törvények nagyobb része 1869-óta tényleg nem is tartalmazott a hatás körre vonatkozó ily értelmű átmeneti rendelkezést, ugy, hogy 20 Eiusdem est leges interpretari cuius est condere. A törvényhozó hatalom azonban ritkán él ezzel a jogával. 21 Az immunitás parlamenti szólásszabadságból és u. n. .sérthetetlen ségből áll. Az előbbi a törvényhozói működés közben, az utóbbi a törvéiyhozói működés klórén kivül elkövetett büntetendő cselekményekért való felelősség- mikémti érvényesítésére vonatkozik. Az immunitásnak egyik neme sem jeleit teljes feleletmentességet, hanem csupán a felelősségre vomW. módjának különleges szabályozását. (V. ö. Kmety Károly op. cit. 362. és küv. old.1 22 így Balogh Jenő: „A már eldöntés alatt levő ügyet az illetékes bíróságtól későbbi törvény által sem lehet elvonni." (Magyar bűnvádi eljárási jog. I. Rész. Általános tanok. 218. old.) — „A birói függetlenségnek és a pártatlan /fr/kezésnek elsőrangú biztositéka az, hogy törvénynek kétséget kizáró, határozott rendelkezésével legyen előre meghatározva, hoqy melyik ügy melyik bíróságnak Ivatáskörébe és illetékessége alá tartozik és a már eldöntés alatt levő ügyet az illetékes bíróságtól rendszerint még későbbi törvény se vonhassa el." (Balogh Jenő op. cit. 224.)