Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]
11 törvényhozó testületben túlnyomó párt önkénye helyettesitheti. A kétkamarás rendszer, továbbá az államfő törvény szentesitési vagy korlátlan vétójoga és parlament-feloszlató joga nem mindig nyújt kellő biztositékot a törvényhozó testületek esetleges önkényével szemben. De az alaptörvények létezése azért is kivánatos, mert az állami konszolidáció sziklaszilárd magvát alkotják; évszázados, esetleg évezredes múltra tekintenek vissza, mint hosszas történeti fejlődés eredményei, s bátran dacolnak a forradalmak viharaival is. Ezzel szemben az alkotmánytörvényeknek alaptörvény hiányában egyszerű törvények utján folytonos változtatása, az állam szembenállása a saját jogrendjével7 és a forradalmak melegágya. Ahol Írott alaptörvény nincs, ott az alaptörvény szikláját, az állami konszolidáció magvát, kétségtelenül mindig az ősi alkotmányhoz, a hagyományokhoz való ragaszkodás, a törvényhozó ősök akaratának tisztelete fogja a legmegfelelőbben pótolni. (Imitari maiores, sequi antecessores.) Az alaptörvény tartalma nem lehet éphemere; annak alapigazságokat, alapvető alkotmánytételeket kell magában foglalnia8 és fokozott mértékben tiszteltnek, mintegy szentnek kell lennie ugy az állam szervei, mint minden egyes állampolgár előtt, miként a tízparancsolat tételeinek a hivők szemében! Az alaptörvények az államélet tízparancsolata; az államhatalmak egyensúlyának legfőbb tárgyi biztositéka!9 II. Ámde nemcsupán az alaptörvényelmek, hanem az egyszerű törvényeknek gyakori változtatása sem- kivánatos. Már Aristoteles szerint is: „A törvények megváltoztatása sok körültekintést követel, mert ha a megváltoztatás alig jár előnnyel, — s mert veszedelmes a törvények könnyű megváltoztatásához hozzászoktatni a polgárokat, — inkább el kell tűrni a törvényhozás és a biróságok egynémely tévedését. Kevesebb előny származik a törvények megváltoztatásából, mint amily nagy az a kár, amelyet annak a szokásnak kelet7 V. ö. Concha: Politika, II. 136. 8 Pld. az államhatalmak elválasztása, a-törvény előtti egyenlőség atb. U. n. leges legum. A törvény előtti egyenlőség a jogiak épenölyan örök alapigazsága, mint a mathematikának a 2X2, amelyet semmiféle törvényhozói csalafintaságnak sem volna szabad soha elsikkasztani. 9 Hogy a nemzetközi jog terén is miiő súlyt helyeznek az alaptörvényekre, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi szerződésekbei) ujabban mind sűrűbben előforduló az a kikötés, hogy ezt és ezt a megállapodást a szerződő felek vagy azok egyike alaptörvényül isineri cl. amellyel ellenkező törvénvt nem alkot, s ennek a kikötésnek sanetiót is biztosítanak külön nemzetközi bíróság felállítása által, amelynek feladata: vitás esetekben a kötelezett állam törvényének alaptörvényszerüségét felülbírálni. Az ilyen kikötést alkotmányjogilag érvényesnek csak akkor lehet elismerni, ha az nem kényszeren, hanem önkéntes és kölcsönös szabad aJkaratmegegyezésen alapszik. Különbéi az ilyen kikötésnek legfeljebb nemzetközi kényszerliatálya lehet, de alkotmányjogi érvénye é« sanctiój i nincs.