Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 1. [r.]

78 tovább folytatják egyoldalú hatalmi játékaikat. A jogász szemében ez aggályok legfontosabbika, a kérdések lényege, hogy hogyan állunk a Nemzetek Szövetségére vonatkozó s az életben tényleg nem érvényesülő sza.bályok jogi mivoltának kérdésével? Kétségtelen, hogy nem jog minden, ami jogszabályok alakjában jelentkezik. Hiába irta meg egy Bluntschli nemzetközi jogi müvét §-okba öntött codex alakjában, azért még sem lett az a nemzetközi jog törvénykönyve. Általában azt szokás mondani, hogy ahhoz, hogy valamely jogszabály alakjában jelentkező szövegből jog legyen, a jogalkotó tényezők akaratkijelenrésére van szükség. A jogot tehát ugy képzelik, hagy az a jogalkotó tényezők kijelentett akarata. Ez azonban nem lehet a jog fogalmi elhatárolása s a l'ogalmi eltolódás arra vezethető vissza, hogy ami az államban törvény, annak jogszabály -mivoltát, jogszabály gyanánt való érvényesülését az állam tekintélyével és erejével rendszerint biztositja. A valóságban azonban a jogalkotó tényező akarata csak a jog keletkezési módja, nem pedig a jog fogalmának meghatározása. A jog fogalmilag nem akarat, hanem szabály, csupán létének alapja az akarat. Nevezetesen a joghoz, a jog fennállásához kettős akaratra van szükség. Jogkeletkeztető akaratra, vagyis a jogalkotó tényezők (formálisan vagy szokásjognál formátlanul megnyilvánuló) akaratára; érvényesülésénél pedig a jogalanyok akaratára, a jogszabály követésére irányuló akaratra, legyen ennek az akaratnak indoka akár etikai, vagyis, a jogérzet, a jogi meggyőződés, akár hatalmi jellegű, vagyis a jogszabályt biztositani hivatott szervezet, tényező hatalmától való félelem. Fentebb idézett s a nemzetközi jog jogi természetével foglalkozó munkámban a jog ama fogalmából indultam ki, hogy a jog a társadalomban, illetőleg annak bizonyos részében a rend fenntartását célzó oly szabályok összessége, amelyek feltétlenül kötelező szabályok gyanánt tényleg érvényesülnek. Vagyis ahhoz, hogy valami jogszabály legyen, szükséges, hogy az mint olyan szabály jelentkezzék, amely magának feltétlenül kötelező erőt követe] és hogy ez a szabály mint ilyen kötelező szabály, tényleg érvényesüljön is. A jogszabálynak az a tulajdonsága, hogy mint feltótlenül kötelező szabály akarjon érvényesülni, absolut. Ez „der Anspruch der Unverletzbarkeit", amint Stammler mondja. Ezzel szemben a tényleges érvényesülést, az érvényesülés tényét természetesen nem kell absoluS értelemben venni, ez nem zárja ki a jogsértések előfordulását. ,.Das Reoht kann gebrochen werden, aber eis will es nicht" mondja találóan ugyancsak Stammler. Csak az szükséges, hogy a jogsértések ne legyenek gyakoriak, tulnyomóak. Amint Bergbohm mondja: senkinek se jut eszébe az ölés eltiltásától