Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - a Bp. és az irodalom

7! 31. §.); Lakáts Adoli' (Az esküdtbíróság; A kasszáét ionális eljárás a szak­biróság ós az esküdtbíróság ítéletében. 1914. Farkas Lajos tiszteletére­kiadott mű, 223—248 1.); Finkey Ferenc (Az esküdtbíróság az uj bűnvádi eljárásban. J. E. É. XIX.); Edvi-lllés Karolj/ I Az esküdtszék és a Cnria (Budapesti Hirlap. 1899. V. 14.); BaumgOrten Izidor (Tény- és jogkérdés. A Wlassics Gyula tiszteletére kiadott mű. 19—36 1.); Dombováry Géza (A tény- és jogkérdés a gyakorlatban. J. E. É. Uj folyam. V. 37); Rácz Béla (Reíormkérdések az esküdtszék köréből. 1912.). Nemkülönben szak­lapjainkban megjelent nagyszámú kisebb megbeszélésre, cikkre. Mind­ezek nagymértékben járultak hozzá iaz esküdtbirósági eljárás és a semmi­ségi panasz korszerű reformjához (1914. XIII.). Épen. az ilyen kölcsön­hatásban áll a tudományos irodalom kimagasló jelentősége, mely az élő jog és az uj jog között létesítő és összekapcsoló befolyásban mutatkozik. Az esküdtbirósági eljárás körében beható irodalmi megvitatásban részesült a kérdésfeltétel, főleg az a kérdés, hogy tehet-e fel a szaktanács hivatalból kérdéseket. Ezt a vitát, amelyben Varaim Ferenc, Finkey Ferenc, Degré Miklós. Tóth Gerö, Sipos Sándor, Sonnenschein Simon (igenlő megoldással), Hexner Gyula, Lehóczky Sándor. Edvi-lllés Károly (tagadó megoldással; az emiitett cikkek a Jogtudományi Közlöny 1909. évfolyamának 47-, 4S. és 49. számában, illetőleg a B. J. T. LIX. kötetében a 113., 115., 129., 139. és 153. oldalakon jelentek meg) vettek részt, Degré Miklós ismerteti a B. J. T. LIX. kötetének 129. lapján. A kérdés — igenlő értelemben — az 1914-.XIII. törvénycikk rendelkezése folytán már nem vitatott. Ugyanebbe a körbe tartoznak Vargha Ferencnek és Degré Miklósnak ama cikkei (előbbi a Jogállam IV. kötetének 259., utóbbi a B. J. T. LVli. kötetének 26. oldalán), melyekben azzal a kérdéssel foglal­koznak, hogy bizonyitó adat hiánya miatt megtagadhatja-e a biróság a felek által indítványozott kérdés feltételét. Előbbi elismeri, utóbbi tagadja A birőságnak ezt a jogát. Az 1914:111. törvénycikk ezt a kérdést is jogszabállyal dönti el (a Vargha F. nézete értelmében). A helyesbítő eljárás (Vargha Ferenc B. J. T. LVIII. 41., 45., Degré M. u. o. 97.), vala­miiit az elnöki fejtegetés (Bűnügyi Szemle V. 81.) körül felmerült vita­kérdések hasonlóan tisztázódtak az irodalom elemzésében^ Ugyancsak irodalmi feldolgozásira adtak alapot s ezzel jelentősen hozzájárultuk aiz eszmék tisztázásához a Bp.-nak a václelejlésre (Vargha Ferenc: B. J. T. 1904. 24., Kármán Elemér: u. o. 323.. Fayer László: Jogtud. Közi. 1903. 51.. 1904. 2., 3., 5. sz.), a vád és az ítélet viszonyára (Finkey: B. J. T. XLV. 81., XLVIII. 193.. Vargha F.: Jogállam I. 365.) ezzel kapcsolatban a tett azonosságra (Szöllősy Oszkár: Bűnügyi Szemle VI. 25.), a kir. ügyészség és a védelem perbeli szerkezetére (Mendelén/ji László: Bűnügyi Szemle VI.. Kovács Lajos: u. o., Dombováry Géza: JEÉ. 1903.) vonatkozó rendel­kezései. Tanulságos irodalmi vita folyt le a koronaügyész- jogállásáról (Tornai János. JEÉ. 21. k., továbbá Edvi-lllés K., Lukáts Adolf. Tóth Gerö, Finkey F.). később a fiatalkorúak külön bírósága (Degré Miklós, Vajkó Pál, Pazár Zoltán: B. J. T. LX., Angyal Pál, Finkey Ferenc, M'á*< r Imre, Vargha Ferenc: B. Sz. IV.) s végül a háborús jog főbb kérdéseiről. Az első irodalmi felszólalások — amint látható — inkább egyes részletkérdéseket öleltek fel s úgy a tárgy megválasztásánál, mint a kér­dés feldolgozásánál a gyakorlati szükség és a gyakorlati jelentőség volt az irányadó. Később — noha elég hamar — az esküdtbiráskodás és a per­orvoslat területe részesült széleskörű irodalmi megvitatásban. Az irodalom mindinkáibb belterjessé válik. Hatalmas monográfia-irodalom fejlődik ki, melyet nagyban elősegít az Országos Jogászegylet irodalmi vállalkozása (Jogászegyleti Értekezések.) valamint a Balogh Jenő által szerkesztett Jogi Értekezések gyűjteménye. A per jognak minden intézménye tudomá­nyos feldolgozásban részesül. Csak a következő tanulmányokat említem meg: Dombováry Géza: Fenyítő eljárás és büntetőrendszer Pestmegyében, a XIX. század első felében. 1906. A favor defensíonis és a Curia JEÉ.. 1903.; Finkey Ferenc: A felek fogalma és köre a büntetőper mai elméleté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom