Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Dr. Juhász Andornak, a budapesti kir. itélőtábla elnökének ünnepi beszéde

19 a külföldi jogtörténelem körében is elismerésre talál — még Angiint is megelőzve iktatta törvénybe, a királyi hatalomnak olyan alkotmányos korlátozását, amely a későbbi jogfejlődés által megteremtett felelős miniszteri kormányzat intézményéhez áll közel. A nemzet alkotmányos felfogása tükröződik vissza a nagybirák önálló bíráskodási jogában, továbbá a kir. tanács és a birótársak intézményében, amelyekkel a Szent Korona elméletének megfelelően biztosítást nyert a nemzet részvétele a királyra ruházott birói felségjog gyakorlásában. Végül a birói elmozdithatlanság ujabbkori elvét látjuk az állami életnek egyébként fejletlen korai szakában megvalósulva az országgyűlésen választott és csak az által felelősségre vonható nádornak törvénnyel biztositott önálló birói hatalommal a Curia élére állitásában. IV. Rátérek most már az 1723. évi törvénykomplexuinra — mert abban a dekrétumban foglalt törvénycikkeknek egész sorozata foglalkozik az igazságszolgáltatással — és pedig amint azt az előbeszéd (4. §.) megállapítja azért, „hogy a törvényt és igazságot mindeneknek összesen és egyenként, szentül a hazai törvények szerint, az ezen az országgyűlésen alkottakat is ideértve, zavartalanul szolgáltassák." Ezek a fontos törvénycikkek szabályozzák a kir. hétszemélyes tábla, a kir. Ítélőtábla, a báni tábla és a kerületi táblák szervezetét, székhelyét, hatáskörét, biráik számát, az idézési határidőket, törvénykezési szünetéket, az iratváltások és a perfolyam rendjét, a perorvoslatokat, a birói kinevezéseknél irányadó elveket, a birói összeférbetlenséget, az ügyvédek kötelességeit, a hiteles személyeket, ezek eljárását és eskü formáját stb., tartalmaznak továbbá a peres eljárás gyorsítását célzó és a konok perlekedés megbüntetését rendelő intézkedéseket. A hétszemélyes tábláról intézkedő XXIV. t.-c. megállapitja, hogy az a nádorispán elnöklete alatt áll, (aki egyszersmind az egész Ouriának az elnöke is volt), és akit az országbíró helyettesit, továbbá, hogy az eddigi hét férfiú mellé még nyolc másik fog kirendeltetni és pedig kettő a főpapok, kettő a mágnások és négy a nemesek rendjéből az ország minden részéből, akiket az eddigi hét személyhez hasonló szavazat és fizetés illet meg és az igazságszolgáltatásra mindnyájan egyenlő esküvel vannak kötelezve. A törvény a bíróság tagjait a törvényszék tartásakor való megjelenésre birság terhével kötelezi s a határozatképességhez az elnökkel együtt legalább 11 bírósági tagnak folytonos jelenlétét kívánja meg. A király által kinevezett birák helyettesítéséről akadályoztatásuk esetén a nádor gondoskodik. A kir. Ítélőtáblára vonatkozó XXV. t.-c. annaik előrebocsátásával, hogy a kir. ítélőtábla a legrégibb századokban is folyton ülésezett, mégis „a perlekedők és igazságra szomjúhozok nagy kárára ugy tapasztalták, hogy azt bizonyos időikre szorították és a bíráskodás leginkább az idők viszontagságai miatt meg-megszaíkadt". Ezért az országokat fentartó igazság folytonos kiszolgáltatása végett Őfelsége a maga erejében és épségében megtartandó királyi ítélőtáblát a hazai törvények rendelkezése szerint a bíráskodás teljes hatalmával megerősíti és megállapitja, hogy az kivéve csupán az ünnepeket és törvényszüneteket, folyton együtt üljön s jogot és igazságot szolgáltasson. A törvény a határozatképességhez az elnökkel együtt legalább kilenc biró jelenlétét kívánja meg. A XXVI. t.-c. a kir. ítélőtábla hatáskörét, a XXIX. t.-c. pedig az általános törvénykezési szünidőket szabályozza. 2*