Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kir. itélőtáblák jubileuma

8 igazság szolgái ismét elindultunk, hogy .alázattal hajtsuk meg fejünket s igazságot .kutató, igazságot tenni akUró lelkünket az igazságot tudó, az igazságot tevő örök Isten templomában. Mi hisszük, de ő tudja, (hogy mához 109 évre és a századok belát hatlan sorozatában ujna meg fognak kondulni a barlangok s azok a magya.r bírák, kik o székeken helyükön fognak ülni, ismét, de .az elszakított ítélőtábláikkal testvéri ölelkezésben, elmennek az Ur hajlékába és ünnepet fognak ülni. Nem ta remény szövétnekét fogom ezzel lobogtatni, másra 'gondolok. Azon az ünnepnapon mi rólunk fog szólani az ünnepi beszéd, ott számon fogják kérni és tartami, hogy mit tettünk mi a nemzeti hagyományokért, intézményekért, jogért, az országot fentairtó igazságérti A számonkérésre tetteink, munkánk fognak felelni. Véssük ezt esizünkbe, kik már éltünk delelőjén tul folytatjuk nehéz munkánkat, emlékezzék meg erről az ifjúság, mely most indul fáradalmas utjáiti." A győri kir. Ítélőtábla folyó évi december hó 20-án délelőtt 11 órakor a törvényszéki épület esküdtszéki termében tartotta meg az 1723:XXIV. és következő törvénycikkek által állandósított magyar felsőbirósági szervezet kétszázéves jubileuma alkalmából egybehívott ünnepélyes teljes ülését. A jubiláris évforduló alkalmából az összes igazságügyi hivatalok kitűzték a nemzeti lobogót. A teljes ülésre hivatalosak voltak az összes Győrött székelő egyházi, politikai és katonai hatóságok vezetői, a kir. ítélőtábla területén levő ügyvédi és közjegyzői kamarák, valamint a kir. Ítélőtábla kerületéhez tartozó bíróságok és ügyészségek képviselői. Az ünnepi beszédet Sólyom Andor, a győri kir. ítélőtábla elnöke tartotta meg. Beszéde elején az évforduló jelentőségévé] foglalkozott. Ezután szintén a jogtörténeti előzményeket ismertette. Majd az ítélőtáblák decentralizációjával kapcsolatosan a győri kir. ítélőtábla megszervezését, és visszapillant az ítélőtábla működésére. E helyütt kegyeletes szavakkal emlékezik meg a győri kir. ítélőtábla előző elnökeiről, név szerint Erdély Sándorról, Vörösmarty Béláról, Vági Mórról, Horváth Jenőről, Hódossy Lajosról. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: ,,Van valami, ami minden tételes szabálynál erősebb biztositéka a bírói pártatlanságnak s ez; a: bírói lelkiismeret. Minden embernek van lelkiismerete, mely időnként megszólal, de a bírói lelkiismeret örökös alabárdos őrként áll a biró ítélőszéke mellett, s a bírói hivatás sok évi munkája folyamán olyan hatalommá válik a biró lelkében, mely minden tö;rvénynél nagyobb erővel irányítja ítélkezését. Ez a lelkiismeret fejleszti ki a bíróban azt a mindent legyőző akaratot, hogy csak az igazságot keresse s ez erősiti meg gerincét ahhoz, hogy tántoríthatatlanul megállja helyét minden oly befolyással szemben is, mely akár divatos jelszavak vagy hangulatkeltő áramlatok, akár megfélemlítést célzó gyanúsítások alakjában jelentkezik. Látni kell a bírót, midőn a bonyolult perranyag labirintusából féltő gondossággal keresi meg- a kivezető helyes utat, midőn sokszor valóságos harcot viv az igazság útját eltorlaszoló megátalkodott makacssággal és látni kell nehéz lelki vívódását, midőn harcra kél előtte a formai és az anyagi igaziság, a törvény szigora éis az emberi méltányosság. Tévedésektől a legjobb birót sem mentesítheti ez a lelkiismeret, de a kötelességszegéstől minden igaz birót vissza fog tartani. Hála az Isteni gondviselésnek, az 'évszázadokon át felépített magyar bírói szervezet ma is sziklaszilárdan megállja helyét s a magyar biró ma is független. A nemzet alkotmányos jogérzete eleve lehetetlenné teszi, hogy ezt az intézményt bármely oldalról komoly és sikeres támadás érje, mert a bírói hatalmat ideig-óráig talán összetörheti az erőszak, de a bírói hatalom bírói függetlenség nélkül a regnorum fundamentumot zúzná össze.