Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 2. [r.]

168 csoportját is ellátja tulajdonnévéi, pl. a Honfoglalás, a Titanic katasztrófa.) A jogi tény sem más mint ez: /\ A törvényhozó képzeletében éppen ugy a /\ jelenik meg. mint a felek szerződési akaratánál, mint a birói döntésnél. Hogy a n}reiv mennyire közelíti meg a jele mögött álló fogalmat, az a nyelv minden egyes szavánál külön vizsgálandó. Tulajdonneveknél ez egyszerű; Árpád a honfoglaló, Koh-i-noor. — De alma, körte, fehér, fekete már minőségjelölök. Nem az az alma (amit tiz éve a kiállításon láttunk), nem az a hófehér (pl. többé, mint amilyen volt amikor a szövetet vettük). Főnév-e (alma) melléknév-e (hófehér)?, mellékes, a nyelv mindegyikében már minősit, — nem egy bizonyos, egyszeri életjelenséget, történést «meglevőséget», «megvoltságot» jelez, hanem hasonló jelenségek egész csoportját, százát, millióit. Sematikusan — ismételjük — igy lássuk a [\ (a fenti értelemben vett tény) és az abstrakt jelölő szavak közötti külömbséget. /\ csak a térben és időben egyszer előforduló valami. A Honfoglalás, az 1924-ik esztendő, a Koh-i-noor, a kiállításon látott alma. Minél jobban hasonlít az egyetlen, egyszer előforduló dolog (esemény) a másikhoz, annál közelebb áll szemléletünkben a A"nez> — de ez sohasem ugyanazon /\. Pl. hat darab egyenlő alma, egy kosár alma, a kálvil almák, a mindenfajta almák. Eddig — az első külömbségig egyszerűbb a dolog, mert mindezek «kózzelfogható» dolgok, események jelölései voltak. Bár természetesen a Honfoglalás tények {/\) egész csoportja, az alma: sejtek, atomok egész világából áll — egész esemény csoport — emitt egész sejt csoport közös neve alatt szereplő valami, — érzékelhető, — érzékelhető volt — és nem «vélemény dolga». Ezek a jogtudomány szempontjából mind puszta ténykérdések, ha arról van szó alma volt-e az alma, «megtörtént-e» megvolt-e az 1924. esztendő ? Ismételjük, nem vélemények. Még pontosabban a véleménynek egy könnyen — fizikailag — ellenőrizhető primitív formája. Az is ténykérdés, hogy alperes május 5.-én fizette ki a tartozását, hogy azonban ezen /\-óvel alperes késedelembe esett-e vagy sem, már vélemény kérdése, ez fokozott abstrakció s mint ilyen tehát jogkérdés. Az, hogy alperes május 5.-én fizetett-e vagy sem, nem lehet birói «felfogás» dolga, ellenben, hogy ehhez a késedelem jogi minősítése fűződik, tisztán birói felfogás dolga. Hogy felperes ezt meg ezt mondta, mégis ezt meg ezt cselekedte. — ez a bizonyítékok mérlegelésénél lehet ugyan «felfogás» dolga, egyébként azonban tisztán a /\ megállapítás, bár szintén elvont művelete; hogy azután ebből következik-e felperes rosszhiszeműsége. az már kizárólag abstrakció, — tehát jogkérdés. Az első abstrakciónál (mert az első külömbség is az) tehát csupán az a külömbség. hogy két. vagy több ^ egymáshoz