Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kir. itélőtáblák jubileuma

4 időkben reánk oktrojált osztrák jog uralma alól szabadultunk, mert az. Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban visszaállította lényegileg és nagy vonásokban a régi nemzeti magyar jogot. A kir. Curiának köszönhetjük, hogy a, magyar biróság ítélkezése magas színvonalon áll s bármely nyugati állammal kiállja a versenyt, anélkül, hogy rendszeres kodifikált polgári törvénykönyvünk lenne. A magyar, kir. Curia támogatva a kis Ítélőtáblák és az ügyvédi kar által, a háború utáni időben is teljesítette jogfejlesztő hivatását. Nem kell egyébre ráutalnom, mint a gazdasági lehetetlenülés teóriájának kifejtésére és a valorisecionalis gyakorlatra, amely ha még nincs is teljesen kiépítve, mégis a legjobb nyomokon halad. Ezektől el is tekintve oly esetben, amidőn törvényeink nem rendelkeznek, a Curia a hiányokon segített s ezáltal jogéletünkbe számos uj elv hozatott be, amely valóságos élő joggá vált s melynek alapját a kir. Curia tekintélye képezi. Felsőbíróságaink 200 éves története egy hatalmas darab a magyar jogtörténetből, amely mutatja a magyar nemzet erejét és a magyar jogdicsőségét a múltban, egyúttal azonban egy jobb jövőnek a záloga isA magyar kir,. Curia és a kir. ítélőtáblák kimagasló és megközelíthetetlen sziklaszirtet képeznek, amelyen megtörik miinden destruktív törekvés, jöjjön az jobbról vagy balról és legfőbb biztositékát annak, hogy ebben az országban, amelyre Isten áldását kérjük ezen emlékünnepen, cisupán és kizárólag a törvénynek és a jognak a hatalma érvényesülhet. Ez hő imája a birói karnak, az ügyvédi karnak és az egész magyar nemzetnek". Majd Halász Lajos kir. főügyész emelkedett szólásra. „Ha most Ő Xagyméltóságának az Elnök Urnák fényes megnyitó beszéde és tisztelt vendégeink üdvözlő szavai után felszólalok, — mondotta — ehhez abból a tényből merítem a jogot, hogy bár mint budapesti kir. főügyész tagja vagyok a teljes ülésnek, még- sem tartozom a jubiláló s ünneplő kir ítélőtáblához. A hétszemélyes tábla történelmi struktúrájából tudjuk, hogy a causarum regalium director et sacrae Regni coronae fiscalis a hétszemélyes tábla ülésein szemben ült a kir. személynökkel. A szent korona fiscalisának jogtörténelmi utódjaként foglalok én ma helyet a kir. ítélőtábla illustris testületében. Az 1873. évi XXXIII. törvénycikkel felállított és szervezett kir.. ügyészség illetve kir. főügyészség azonban sohasem volt azonos a kir. ügyek igazgatójával. A kir. ügyek igazgatója a hétszemélyes táblával szemben igen sokszor az abszolút királyi akarat — nem egyszer abszolút császári akarat merev képviselője volt. Ezzel szemben a 71-es törvénnyel szervezett kir. ügyészség a magyar alkotmány, a törvényesség ég az egyéni szabadság őre kivánt mindig lenni és a legnagyobb odaadással vette át, ápolta és fejlesztette az ősi magyar bíróságok nemes tradícióit. A kir. ügyészség — amint azt Ő Excellenciája az Elnök Ur is megállapította — mindig a bíróságokkal teljes harmóniában kívánta felderíteni az anyagi igazságot. Amikor ezt leszegezem, a kir. ügyészség és egyben a kir. ügyészségek nevében a fiatalabb testvér igaz szeretetével és ragaszkodásával tisztelettel köszöntöm a százados évfordulón az ősi kir. ítélőtáblát s ennek nagyméltóságú elnökét. Adja Isten, hogy a kh'ályság, az alkotmány és a törvényesség jegyében harmonikusan összeforrva hazánk boldogulására és feltámadására beláthatatlan időkön át együtt szolgálhassa ez a két jogintézmény a magyar igazságot".