Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

136 konstatálható esemény bekövetkezéséhez van kötve. A kérdés csak az, hogy ennek az eseménynek a bekövetkezését ki állapítja meg. Minthogy a békeszerződések erre nézve nem intézkednek, az általános nemzetközi jogszabályok irányadók s minthogy az ellenőrzés alá helyezett államok közül Magyarország, Ausztria ós Bulgária tagjai a Nemzetek Szövetségének, őket' illetően a Nemzetek Szövetségéről szóló egyezségokmány veendő alapul. Ha ez államok valamelyike azt állítja, hogy a leszerelés be van fejezve s így az az idő, melyre a Szövetségközi Bizottság ellenőrzése szól, lejárt, a Főhatalmak, illetőleg az •ezeket képviselő Nagyköveti Konferencia viszont ezt a megállapítást nem fogadja el s a békeszerződés által részére biztosított ellenőrzési joghoz továbbra is ragaszkodik, egy a Szövetség tagjai közt felmerült vitás kérdés áll elő, melyre a paktum 12. és következő szakaszai alkalmazandók. Ha az ügyet az egyik fél a Tanács elé terjeszti, a Tanács azzal a 15. §. rendelkezései szerint foglalkozni köteles s nem utasíthatja el az ügyet, mint nem hatáskörébe tartozót. Salandra, ki a Bulgária részéről előterjesztett kérelemnek a Tanácsban referense volt, eredeti előadói javaslatában Bulgáriát és a Nagyköveti Konferenciát két szemben álló félként tüntette fel.3 A Tanácsban javaslatának ezt a pontját — mint mondotta, francia kollegája propositiójára — módosította azzal az indokolással, hogy a Nagyköveti Konferencia egy, a békeszerződés által kreált organisatio s igy nem állitható, mint fél, Bulgáriával szemben. Pedig ez a felfogás téves. A Nagyköveti • Konferencia nem önálló nemzetközi jogalany, nem külön jogosítványokkal felruházott organisatio, hanem csak a Főhatalmak közös szerve bizonyos, őket együttesen megillető jogok gyakorlására. A vita tehát, mely a Nagyköveti Konferencia és egy idegen állam közt felmerül, jogilag az illető államnak a Főhatal makkal felmerült vitája s ha a kérdéses állam tagja a Nemzetek Szövetségének, a vita a paktum 12., 13. és 15. §§-ainak rendel kezesei alá esik. A Tanács 1924 március 13-iki ülésén a Korfu-affaire-ból kifolyólag a kiküldött jogász-bizottság szakvéleménye alapján megállapította, hogy, ha egy vitás kérdés, mint olyan, mely szakadásihoz vezethet, a Tanács elé kerül, a Tanács, mint praejudiciális kérdést nem vizsgálhatja felül, hogy a vitának az e paktum által előirt kelléke tényleg fennforog-e. Arra nézve, hogy e vitás kérdés olyan-e, mely szakadáshoz vezethet, az érdekelt állam minősítése döntő.4 A Tanács tehát ezen a címen sem :1 Jönni. Off. 1923. IV. amséé. 677. lap. 1 .hmm. Off. 1924. V. armőie. 523. ée k. I. V. ö. Oliaiiles de Visscher: L'interpffétiatiOin du pacte au 'londemiain du différend italo-grrec. ítevue de "droit intőm, ei de léprisflation comiiarw1. 1ÍÍ24. LT. t*vf. 213. éa flr. i.