Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Irk Albert: Az uj nemzetközi jog (II. kötet) [könyvismertetés]

111 IRODALOM. Irk Albert: Az uj nemzetközi jog (II. kötet). A szerzőnek ugyanezen ;i cimen 1923-ban megjelent 8 a béke jogát tartalmazó müve első köteté­nek szerves kiegészitéseképen a napokban hagyta el a sajtót (Budapesten Pfeifer Ferdinánd — Zeidler Testvérek — Nemzeti Könyvkereskedésének kiadásában, a Diplomáciai Kézikönyvek eimü sorozatban, 152 oldal terje­delemmel) az alábbi ismertetés tárgyát képező második kötet, amelyben a szerző tervbevett rendszeres Nemzetközi Közjogának megjelenéséig azokat a nélkülözhetetlen hiányokat igyekszik pótolni, amelyek az első kötet pub­likálásakor uralkodó s a mainál is fokozottabb nyomdai nehézségekből származtak. A most megjelent kötet első része a szerkezetileg tulaj don ­képen az első kötet élére kívánkozó, de onnan az emiitett nyomdatechnikai viszonyok miatt akkor kimaradt bevezetést nyújtja a nemzetközi jog tudo­mányába, mig a második rész a tételes nemzetközi jog egyik önálló anya­gával, a háború jogával foglalkozik, de — a könyv terjedelmének kiadói szempontból történt korlátazása miatt — ez alkalommal is csak kimért keretek között. Az első részben a szerző mindenekelőtt a nemzetközi jogelvek kikép­ződési folyamatának legfőbb állomásait mutatja be, attól kezdve, hogy a kereszténység hatása alatt a népeket addig elszigetelő érzelmi válaszfalak ledőltek s illetve, hogy a középkori világbirodaími kisérletek bukásával az egymástól független létű államok kialakultak; kiemelve és méltatva azt a hatást, amelyet a nemzetközi jog elveinek fokozatos kialakulására a nemzetközi jog tudománvos müvelésével a postglosszátorok és az egy­házjogászok első kísérletei után Grotius Hugó és követői gyakoroltak, valamint sorravévc azokat a történeti és politikai eseményeket (béke­szerződések, konvenciók, konferenciák), amelyek a XVII. század derekán létrejött vesztfáli békekötéstől a második hágai konferenciáig (1907) a nemzetközi jog fejlődésének egy-egy nagyjelentőségű étape-ját jelzik. A történeti részt a Wilson-i koncepciónak a párisi békeszerződések rendel­kezéseivel párhuzamba állított és e szerződések nemzetközi jogi szem­pontból való érvényét vitató kritikai méltatása zárja be. Az első rész második felében szerző a háború eseményét és a beke -zerződések által tudományos alapjaiban is megingatott nemzetközi jog egy uj tudományos rendszerének vázlatát kivárja bemutatni, a nemzet­közi jogélet jelenségeinek jogászi vizsgálatából és alapvető kérdéseinek módszertani kutatásától leszürődött s az újszerűségre méltán igényt tartó elgondolása alapján. E törekvésében s a nemzetközi jog tudományos mep alapozásának előkészítéséül szerző jogászilag finom analízisét adja az állami és az államközi jog közötti viszonynak, a nemzetközi jog kon­strukciója tekintetében jelentkező dualista és monista irányok élesszemí' boncolgatásával s legfőbb képviselőik, egy-egy Triepel. Heilborn, Jelűnek. Zom. Nippold. Nelson és Kelsen koncepciójának s illetve a vonatkozó irodalomnak legmélyéig elhatolt ismeretgazdasággal. Szerző ebben a kér­désben a ma érvényes nemzetközi normák jogászi kritikájával s azoknak vegyes természete alapján oda konkludál, hogy „az állami és államközi jog két külön jogrendszer" Í43. 1.). amiből szerinte szükségképen követ­kezik, hogy „a nemzetközi jogban az állami jogtól külön értékelő szempont alkalmazására vagyunk jogositva és kötelezve" f-16. 1.). Erinek a méltatásnak szűkre szabott kerete nem engedi meg. hogj érdeme szerint foglalkozzunk a pozitív államközi jogi matériának szerző által könyvében bemutatott vázlatos rendszerével: azért csak annak leszö­gezésére szorítkozunk, hogyha a tudós szerző a nemzetközi élet jogi jelen­ségeihez leszálló ..módszertani kutatással" — amely utóbbiban már korábbi büntetőjogi tanulmányaiban is oly igen erősnek bizonyult — a pozitív nemzetközi jog anyagának rendszerét, az általa felvázolt koncepcióban, részleteiben is kidolgozni fogja, e munkálata olyan tudományos értékeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom