Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A vasuti munkás-igazolványokról

109 váltására jogosító igazolványok jogi természete nem mindig részesül kellő figyelemben, ezt pedig az okozza, hogy a munkás-hetijegyekre vonatkozó s a iiáv. által kiadott szabályzat (A m. kir. kereskedelemügyi mm. 1922. évi 08.641. V1L sz. rendeletével jóváhagyott s a Máv. által 8y.604/922. C. 1. sz. alatt 1922. márc. 2U-tól kezdődő érvénnyel kiadott: 111. pótlék a helyi díjszabás II. részéhez) még nem eléggé közismert. E szabályzat ismerete pedig azért fontos, mert enélkül az igazolványnak és egyes részeinek jogi mibenléte könnyen tévesen biráltatik el. Szabatosan ismerni kell tehát az u. n. Igazolványt. Ez 3 főrészből áll. 1. Magát a szorosan vett igazolványt a szabályzat 10. §. 5. pontja szerint a munkaadó sajátkezű aláírásával, valamint ezenkívül cégbélyegzőjének alkalmazásával állítja ki és igazolja benne, hogy a név szerint megnevezett munkás nála mily minőségben és mely munkahelyen van alkalmazva. 2. Ugyanezen az űrlapon, a fenti igazolást tartalmazó szövegrész alatt, de attól nyomdatechnikai módon is elkülönítve, a kijelölt helyen a munkás tartozik a szabályzat 6. pontja szerint az igazolványt lakóhelyének községi elöljárósága előtt sajáckezüleg aláírni. A szab. 7. pontja szerint pedig az elöljáróság az aiáirás valóságát s azt, hogy a munkás az illető község állandó vagy idényszerű lakosa, névaláírásával s a község nedves bélyegzőjével igazolja, illetve hitelesiti. 3. Az így használatra kész igazolványt ugyanazon űrlap 3-ik — szintén elkülönített •— részén a vasút a szab. 1.4. pontja értelmében minden egyes munkás-hetijegy váltása alkalmával az állomás- és keletbélyegzővel lebélyegezni tartozik. Az igazolvány a 9. p. szerint általában 3 hónapig érvényes, de a foglalkoztatást a, 10. p. szerint a munkaadó által 14 naponkint a cégbélyegző reányomásával, névaláírással, kelettel s a munkahely pontos megjelölésével ig-azoltatni kell. Erre a célra az űrlap bal- és jobbfelén még összesen 6 ürlapminta van reányomtatva, amelyek mindenike, az alapigazolványt is hozzászámítva, egyenkint 14 napi érvényességgel birván. ezek sorozatos kitölté sével az egész igazolvány 3 havi érvényessége kimerül. A szabályz. 11. pontja, szerint a munkahely változtatása az uj munkaadó által az igazolványon igazolandó. A 25. p. szerint ugyanarra az igazolványra az egyszer megváltott hetijegy elveszése esetén uj hetijegy meg a teljes heti jegyár megfizetése mellett sem váltható. Az előadottak szerint tehát az igazolvány első részét kiállítja s benne a jegyváltásra alapot adó munkaviszonyt igazolja a munkaadó. A másodikat kiállítja s benne a munkás lakóhelyét bizonyítja s a munkás aláírását hitelesiti a községi elöljáróság. A harmadikat a bélyegzők reáütésével kiállítja s a hetijegynek a kiadását és ennek mely állomáson és mely napon történt kiszolgáltatását igazolja a vasút. Az igazolványokkal űzött visszaélések körül a büntetőjogi eltérő minősítéseket légióként az okozza, hogy e 3 igazolásnak egymással való kapcsolata tévesen biráltatik el. Nevezetesen igren gyakran abból indulnak ki, hogy a községi igazolás a munkaadó által kiállított igazolvány tartalmát is igazolja vagy hitelesiti, holott erre a községi igazolás egyáltalában nem terjed ki s abból mitsem igazol. Elsősorban világosan megmondja ezt a szabályzat fent már közölt 7. pontja, amely szabatosan mee-ielöli. hosry mit igazol az elöljáróság. De ettől eltekintve a vidéki elöljáróság nem is tudhatja s ebből folyóan közokirati hitelességgel nem is igazolhatja, hogy a községében lakó s naponkint a fővárosba járó munkás itt kinél, mily minőségben van