Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

86 A jogi gondolkozás ökonómiája.* Irta : Kováts Elemér dr., budapesti ügyvéd. Gojjyright by Kováts Elamér dr., Budapest. 1925 március l. E gyűjtőcím alatt néhány metodikai kísérletet óhajtanék bemutatni. A népszerűség rovására menne, ha előre bocsátanám azokat a filozófiai, lélektani, logikai és nyelvtani kutatásokat, meditációkat, amelyeken a gondolat ellenőrzése céljából keresztül m ntem. Ennek folytán a legközvetlenebb és legérdemlegesebb utat választom. Nyomban a megvalósított módszerrel, gyakorlati tervvél kezdem. Helyenkint azután ki-ki térek a módszertani indokolásra. Ezért e cikkek ugy remélem, egyenként is érthetők, egymástól — legalább is nagyjából — elválasztható közlemények lesznek. Mindannyiok a jogi gondolkozás ökonómiájának, mint módszertani problémának szolgálatára rendelve. Annyit m°gis már előrebocsátanék, hogy a jogtudományt egyszerű formákba süiiteni csupán a nyelv segélyével — lehetetlenség. Ha van is egy-egy szerencsésen sűríteni képes szó, ugy az inkább kivételes. A rajzi forma alapeleme, a rajz alapformája bizonyos fokig ötletszerű. Csak bizonyos fokig. Például: a nyíl (->), mint az igény jele, annak kifejezésére, hogy ezzel jogi aktivitást, a más vagy mások irányában való, lehető követelményeinket, követelhetőségeinket, képlegesen, némileg azonban mégis konkrétebben, foghatóbban kivánnók érzékiteni. Vagy például: a —kinai jelirás módjára — átstilizált ado kezet: o- a szolgáltatás jeléül használjuk, a rajz és az átstilizálás utján egyszersmind elválasztva a szolgáltatás nyelvi kifejezésének alább tárgyalandó szük körétől. A rajzi forma alapelemeinek továbbfejlesztése azonban már nem tisztán ötletszerű. Emezek jeletimológiai (jelszármazástani) képet is kell hogy mutassanak, hogy ezáltal a gondolatkapcsolásnak és gondolatrögz tésnek fok )zottabban feleljenek meg. Pl. mint később látni fogjuk, kötelmi igény: O-*"' con" dictió : <C). Pusztán «rajzra fordítása* a szóképnek: játék, és vajmi kevés invenciózus értékkel bir, metodikailag pedig alig jelent valami nyereséget. Irásfejlődéstörténeti, matematikai-jelfejlődéstörténeti kitéréseket és analógiákat, vaamint didakt;kai indoklásokat a helyszűke miatt, vagy csak a munkálat legvégén, vagy egyáltalában nem lesz módomban adni s e tekintetben kénytelen leszek olvasó;m képzeletére bizni sok olyasmit, amit más nyomdai és gazdasági * Az e cini alatt a M. J. Sz. 1923 október 1-i számában megjelent közlemény folytatását nyomd;itechnikai akad'tlyok miatt nem közölhettük - Az akadályok kiküszöböltetvén, ezen cikk első részeben, —az összefüggés miatt—célszerűnek látjuk a bevezetés ismétlését.