Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 1. [r.]

83 tökéletes és teljes rendszert megvalósítani, amelyet kellet* volna", mondta a görög- Politis, a jegyzőkönyv bizottsági előadója. „Ez a rendszer nem fogja talán egyszer s mindenkorra eltávolítani a háborúkat, mert még soká meg fognak maradni a jog körén kivül az általános háborúk okai", nyilatkoztatta ki ugyanő és: „Kérdés, vájjon ez a rendszer tulél-e egy erős krizist", ezek voltak Hymans szavai. A világbéke biztosítása nem jogszolgáltatási feladat, nem birói funkció. A biró, amidőn valamely vitás ügyet eldönt, jogszabályt alkalmaz, működése tehát jogot feltételez. A nemzetközi jog azonban az államok, a nemzetek életének csak aránylag kis részét szabályozza érdemlegesen. A nemzetek életének legnagyobb kérdéseit a népek, a nemzetek keletkezésiének és fejlődésének nagy problémáit a nemzetközi jog tartalmilag sohasem szabályozta. A nemzetközi jog megadja elvileg minden államnak a jogalanyiságot, de nem foglalkozik az államiságra való igénnyel, nem szabályozza, bogy egy nép, egy nemzet mikor rendelkezik azzal az erkölcsi, kulturális és materiális erővel, amely neki megadja az államok társaságában a létjogosultságot és nem szabályozza a nemzetközi jog azt sem, hogy valamelj7 nép térhódítását vájjon indokolja-e erkölcsi, kulturális, gazdasági fejlődése, vájjon valamely nemzet léte, erősödése terjeszkedése értéket, haladást jelent-e az emberiség jóléte és kulturális fejlődése szempontjából. Már pedig a nemzetek, az államok között a viták nemcsak, sőt nem is elsősorban jogi kérdések, jogi nézeteltérések következtében támadnak, hanem az ellentétek legerősebbjei éppen a jogilag nem szabályozott, sőt nem is szabályozható érdekeknek összeütközése folytán állanak elő. Ilyen összeütközések elbírálása pedig az egymással szembenálló érdekeknek magasabb erkölcsi szemponttokból, az emberiség jólétének és kulturális fejlődésének nagy szempontjaiból való mérlegelését tételezné fel. Ez tehát nem birói, hanem kormányzati és pedig magas kormányzati feladat lenne, vagyis olyan feladat, amelynek ellátása csak ugy volna elképzelhető, ha az egy, az államok felett álló magasabb, felsőbb hatalom, egy erőteljes, tökéletes szervezet, közület kezébe lenne letéve, egy olyan közület kezébe, amely hozzáértéssel pártatlan akarat képzésére s az ilyen akaratnak szükség esetén kényszerrel való érvényesítésére is képes lenne. Ilyen felsőbb hatalom, ilyen magasabb közület surroga tuma gyanánt állítja oda a jegyzőkönyv a kötelező arbitrage-t és a szankciókat. Nem indokolatlan és nem jogosulatlan ilyen körülmények között az a kérdés, vájjon elképzelhető-e, hogy a jegyzőkönyv rendszere csakugyan érvényesülni tud majd. Maga Politis,' a jegyzőkönyv arbitrage részének bizottsági előadója, a jegyző-