Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2. szám - Adalékok az ítélkezés lélektanához és a bíró világnézetéhez

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PAL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: 142—58. Egyes példány ára a melléklapokkal 10.000 K 6 példány ára az első «/, évre 60 000 K 2. szám. Budapest, 1924 február hó V. évfolyam. Adalékok az ítélkezés lélektanához és a birö világnézetéhez. (Folytatás.) IV. Mielőtt az értékelésről ós araiak tényezőiről szólanék, itt szeretnék röviden kitérni arra a sóikat vitatott kérdésre, hogy az Ítélkezés jogki jelentés, jogmegállapitás-e csupán, vagy jogalkotás is? Az értékelés szempontjából ez a kórdós nem egészen közömbös. Az alkotó cselekvésnek u. i. mintha más volna nemcsak a jelentősége, hanem az értéke, sőt lelki struktúrája is. Mintha nemcsak a pillanatra, hanem a múltra és a jövendőre is volna tekintettel, a jogkijelentő Ítélkezés pedig mintha tisztán csak a pillanathoz tapadna! Nálunk az a kérdés, hogy a biró alkot-e és alkothat-e jogot, alig lehet kérdés. Jogunknak igen nagy része birói alkotás. Általánosságban pedig a communis opinio az, hogy a biró jogot nem alkot, hanem csak: jogot alkalmaz, kijelent. Én ezt általánosságban, szabályként nem tudom elfogadni. A jogeseteknek legnagyobb részére u. i. a tételes jogot nem lehet maradék nélkül vagy valamelyes hozzátétel nélkül alkalmazni. Alig van jogeset, amely a jogtétel tiszta tipusának megfelelne. Épen ez teszi a döntést nehézzé s emiatt szükséges, hogy alkotó, sőt művész legyen a biró. Az a kevesebb, vagy az a több, ami a jogesetben megvan, de nincs meg a jogtételben — vagyis ami miatt a jogtót el nem fedi teljesen a jogesetet — alkotásra kényszeríti a birót. Alkotás nélkül talán soha sem kópesí eldönteni az esetet, ép azért, mert talán soha sem forog fenn a tipikus jogtétel esete. Az élet tul megy a típusokon; ezek tisztán, vagyis több vagy kevesebb nélkül talán soha sem merülnek fel. Hiszen nincs a mindenségben két teljesen egyenlő falevél, két mindenben egyező homokszem, hogy lehetne tehát két egyenlő jogeset, amit az élet, a változó élet ezerfólekópen formál? Határozottan lehet mondani, hogy minden jogesetben több vagy kevesebb van, mint amit a jogtétel szem előtt tartott. A Magyar Jogi Szemle. 5