Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 10. szám - Felsőbíróságaink jubileuma

302 az első ülnök helyettesíti. Három bírónak állandóan jelen kell lenni. Szótöbbséggel határoznak; szavazategyenlőség esetén az elnöknek vagy helyettesének szava dönt. A jegyzőkönyvvezetésre és felolvasásra, itéletszerkesztésre és kihirdetésre, a periratok kezelésére a törvény esküt tett és díjazott jegyzőt rendel, akit szintén a király nevez ki, de nincs szavazata. A kezelői teendőket ellátó esküdteket maga a bíróság alkalmazza. A király a kerületi táblák székhelyét a szükséghez képest áthelyezheti. A kerületi táblák eljárásáról és hatásköréről a XXXII. és XXXIV. törvénycikkek szólnak. Igen fontos még a CVI. törvénycikk, amely szerint a királyi helytartó tanácsot a hétszemélyes és a királyi táblával együtt az ország középpontjába kell áthozni és ugyanott levéltár őrzésére is házat szerezni. A birói szervezeti reform tekintetében ismertetett rendelkezések főleg négy szempontból nagy jelentőségűek. Elsősorban a hétszemélyes táblának a kor követelményeihez mért átszervezése, másodsorban a királyi Ítélőtábla állandó működésének kimondása, harmadsorban az egész királyi Kúriának az ország központjába (Pest) való áthelyezése és végre negyedsorban a kerületi táblák felállítása említendő. Az 1723. évi törvénycikkek kihirdetése, azaz 1723. évi június hó 19-ike után azonnal megindultak a szükségessé vált szervezési munkálatok, megtörténtek a birói kinevezések, megállapították a birói fizetéseket és a kir. Kúria részére Pesten az akkori Uri-utcában helyiséget szereztek.* Az 1724. évi május hó 1. napján adták ki a királyi Ítélőtábla részére az ügyviteli szabályokat, instrukciókat. Az udvari kancelláriának 1724 március havából származó és az Országos Levéltárban őrzött fogalmazványa szerint a királyi Ítélőtáblának működését Pesten az 1724 május hó 2. napján kellett megkezdenie és hogy ez ebben az időpontban tényleg megtörtént, azt bizonyítják azok a periodikus jelentések, amelyeket ennek az Ítélőtáblának tagjai 1725-től kezdve az ügyviteli szabályok értelmében a királyhoz tettek. Egy ilyen jelentés szerint például Pongrácz András itélőmester 1724 május 11-én már perfelvételt tartott. A hétszemélyes tábla ellenben a rendelkezésünkre álló adatok szerint csak 1724 augusztus közepén kezdte el tényleg működését. Hogy az 1724-ben megvalósult reform jelentősége mennyire köztudattá vált, bizonyítja, hogy már az 1824. évben megünnepelték a királyi Kúria állandó működésének * Pest város tanácsa az áthelyezés ellen tiltakozott. Gábor Gyula dr.: A fcétezáaénee budapesti Mr. Ítélőtábla (Budapesti Hórlap 1928. dec. 1.)