Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A m. kir. Kuria évnyitó teljes ülése

18 ismeretes — nem működött állandóan, hanem a törvénykezést csak bizonyos rövidebb törvénykezési időszakokban gyakorolta. Háborúk, közlekedési nehézségek s a birák más elfoglaltsága azonban e törvénykezések megtartását sokszor lehetetlenné tettek és igy néha évekig, sőt a Bocskai és Rákóczi-féle mozgalmak idejében évtizedekig is szünetelt a törvénykezés. Nagy volt a nemzet öröme, amellyel a legfőbb bíróságok állandósítását kimondó 1723. évi 24. ós 25. törvényeikkeket üdvözölte. Még nagyobb lett az öröm, amikor III. Károly király elrendelte, hogy a hétszemélyes tábla és a királyi tábla Pest városában tartsa székhelyét. Megkezdődtek a szervezési munkálatok, megindultak a személyi kombinációk, királyi resolutió meghatározta a birói fizetéseket, majd Pest városának akkori Úri-utcájában a kir. Cnria helyiségeit is kijelölték. Itt kezdte meg az 1724. óv május havában a kétszemélyes tábla és a királyi Ítélőtábla állandó üléseit. Az 1723. évi 24. és 25. törvénycikk tehát nagyfontosságú része birói szervezetünk alakulásának. Ámde ez a törvényalkotás a hozzája csatlakozó végrehajtással együtt az emiitett alakulásnak csak egyik fejlődési foka, mert a m. kir. Curia. amelynek a királyi ítélőtábla is része volt, sok évszázados múltra tekint vissza. Utal erre a sok évszázados múltra egyéb régi törvényeink mellett az idézett 1723 : 25. törvénycikk bevezetésének az a megállapítása is, hogy a királyi ítélőtábla a régibb századokban is ülésezett. Nincsen az egész világnak állama az egyetlen Nagybritanniát kivéve, amelynek legmagasabb birói testülete hasonló ősi eredetre volna visszavezethető. Már Szent Istvánnak, az első magyar királynak törvényei között az első könyv VII. fejezete szól az uralkodó udvarában működő királyi tanácsról, mint az igazságszolgáltatásnak kimagasló intézményéről. Abban a" régi időben tehát, amikor más államokban a bíráskodás teljesen a fejedelemnek kizárólagos uralmához tartozott és egészen ki volt szolgáltatva a királyban, mint emberben fellobbanható indulatoknak, nálunk már olyan igazságszolgáltatás volt működésben, amely a királyi hatalom korlátlanságának köréből kivált és a királynak ós a nemzetnek közösi jogaiban gyökerezett. Legfelső fokon a testületi bíráskodásnak ezt az ősi elvét részletesebb sz^bálvok felállításával a letűnt későbbi századokban az 1559 : 38. törvénvcikk is megerősítette. Valóban bámulatba eit, ha az Árpádházi, majd a vegyesházi királvaink idejéből származó régi törvényeinkig p lapozva, látiuk, hoerv mennyi törvényünk ós mily tökéletességgel foglalkozik birósási szervezeti és eljárási kérdésekkel. Megtaláljuk törvényeinkben a birói testület sérthetetlen-