Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Adalékok az ítélkezés lélektanához és a bíró világnézetéhez

vei már készen van, azonban nem ismeri még az eredményhez vezető utat. Gauss-ra a nlosofusok is hivatkoznak, még pedig az alkotó képzelőtehetség jelentősége és hivatása, de az ismeretelmélet szempontjából is; — mi jogászok azonban, ugy hiszem, tévesen hivatkozunk rá! Ö u. i. előre megalkotta magának az eredményt, — tehát: a mi szempontunkból az Ítéletet — de azután kísérletezhetett, próbaiszámitásokat végezhetett s az előre megalkotott eredményt nem kellett applikálnia s igy az ő eredménye nem érintette senkinek érdekét, vagyonát, személyét, szabadságát. A bírónak lehetetlen ilyen módon s ilyen következmények nélkül előre megállapitani az eredményt. Ő kötve van a peranyaghoz, ezt nem változtathatja meg, nem kísérletezhet s amit mint Ítéletet kijelent, az másnak elevenébe, húsába vág. A Bartolusra való hivatkozás helyessége is legalább kétséges. Ha u. i. Bartolusnak a törvényhelyek tekintetében állitóan rossz is volt az emlékezete, neki mégis tudnia kellett, hogy az általa alkalmazott jogtétel benne van-e, megkereshető-e a codexban s hogy Ítéletét a codexre alapithatja-e, a codexszel megokolhatja-e? Ha azonban mindezt tudta, akkor Tigrinusra már nem igen szorult. A neki tulajdonított eljárás mellett meg is járhatta volna. Mi történt volna u. i., ha pl. Tigrinus nem talált volna megfelelő törvényhelyet, vagy épen az ellenkezőjét találta volna meg! A biró tehát nem járhat el Bartolus módjára. Legalább rendszerint nem! Azt is mondják, hogy „a biró először tisztába jön magával Ítéletének gyakorlati következményei iránt és aszerint, amint lelkileg egyetért a végeredménnyel vagy attól idegenkedik, állapítja meg a tényállást és válogatja ki az elvont jogtóteLt* és hogy „a birónál az értékelés utólag fogadja szolgálatába a logikát."5 7zek is nagyon bizonytalan, nagyon szótfolyó és részben hamis tételek, érvényességük pedig már azért is problematikus, mert épen azt a kórdóst nem oldják meg, hogy miképen is jön magával tisztába az ítélőbíró? Azután azt hiszem, hogy ez a tisztábajövés a logikának közreműködése nélkül nem lehetséges, mert amikor már tisztába jött a biró magával, akkor már értékelt is, — akkor lelki funkciójánál már a logika is kivette a maga részét ós akkor már nemcsak az van kizárva, hogy a tényállást utólag állapítsa meg — mert ezt utólag csak rendszerezheti, alakba foglalhatja. — De ki van zárva, hogy utólagosan válogasson a jogtéteiek között, mert hát ezekben ő egyáltalában nem válogathat, miután ő nem a ftetszésszerintit, hanem az1 esetnek megfelelőt tartozik felismerni és alkalmazni. 4 Baumgiarten Izidor: A biró 3. 1. 6 BaumgaTten Izidor: A biró 5. 1.