Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 1. szám - Adalékok az ítélkezés lélektanához és a bíró világnézetéhez
MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PAL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonkém. július és augusztus hó ! kivételével. Szerkesztőség: Budapest, l„ Naphegy-utca 21. 1 Telefonszám 142—58. Egyes példány ára a melléklapokkal 5000 K — 3 példány ára ('/., év) ÍJ 000 K — 10 példány ára (l év) 50.000 K. 1. szám. Budapest, 1924 január hó V. évfolyam. Adalékok az ítélkezés lélektanához és a biró világnézetéhez.* Mottó: ,,A szól zúgását hallod, de nem tudod, honnét jő vagy hová megyén; ugy van mindaz, ki a lélekből szülét.k.u János evangéliuma 3. 8. — ,.Az ember igazságra van teremtve, de arra csak egy Isten taníthatja." (Plató.) .,Minden igazság az égből jő." Dante: Paradicsom XVIII—116., 117. Tudva van, hogy a mult század közepe tájától kezdve, a tudományok ós a technikák szinte széditő magaslatokat értek el. Igazságtalanság volna el nem ismerni azt a sok jót és azt a nagy fejlődóst, amely nyomukban járt, mégis ha a végiső eredményt tekintjük, szinte megdöbbenve kell inegállapitani, hogy csak anyagi sikereket, anyagi szerencsét hoztak, de a sikereken ós a szerencsén nem volt áldás. A kifejlődött tudomány ugyan nagy fényt árasztott a dolgokra, ezek azonban még erősebb, messzebb nyúló árnyékot vetettek. Ha a tudomány egy problémát megoldott, ennek helyébe tíz, még nagyobb probléma lépett; azokra a kérdésekre pedig, melyek az embert a legerősebben érdeklik és izgatják, vagyis * Ezt a dolgozatot a ,.Magyar Jogászegylet" 1923. évi november 4-én megtar'ott évi rendes közgyűlésén olvastam fel. Felolvasásom célja leginkább az volt, hogy egyfe'ől némi alkalmat nyújtsak és égyuttal figyelmeztessek is a magunkraeszmélésre és magunkbaszállásra és ezek termékenyítő, üditő hatására; másfelől pedig, hogy lelkiismeretesen leszámoljak egry hosszú és munkás é'et lelki eredményéről. Ez az eredmény igen sok lélekben keltett visszhangot, kitartok tehát mellette annak ellenére is, hogy vo'tak olyanok is. ákik tudatosan vae:y nem tudatosan á destrukciót s/.o'gálva, e'nikus és b'aszfemiás hangon emlékez'ek meg róla. Ezekkel szemben koromnál és multamnál fogva talán megbocsátható önérzettel mondhatom Göetbeve1: r?edl!ch habe ich es mein Lében lang mit mir und anderen grnieint und bei allém irdischen Treiben immer aufs Höchste geblickt. Felo'vasásomban nem sok ujat mondok, 'nkább csak felelevenítem a ,,régi jót" am:t nálunknál bölcsebbektől tanultunk vagy tan^hattunk. Ilyen módon tehát felolvasásomat nem önmagáért, annál kevésbbé magamért, hanem lesrinkább jó'ndulatn barátaim és a velem egyetértők kedvéért teszem közzé. Mondhatom, hogy nem írtam meg, hanem csak ugy Mnpryar Jogi Szemle. 1