Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2. szám - Az akaratszabadság és a psychopathia büntetőjogi értékelése

55 musnak ezt az absztruz és döbbenetes konzekvenciáját a spuola positiva s a vele gyékényen árulók irodalmában már többen levonták. így Brichta 23 és Bozi24, aki a darwini descendentia-elméletnél keresett a büntetőjogi problémák tekintetében eligazodást. Levonja ezt a konzekvenciát hazai irodalmunkban Pikler Gyula is.25 Mindezek azonban visszatáncolnak a kritikus ponton, az általuk a szent társadalmi célszerűség nevében megengedhetőnek tartott rendszabályok messze vannak attól, amit mi büntetőjogi felelősségen értünk s mini Pikler is, hihetetlen paralogizmusok árán menekülnek az elméleti kisiklásoknak erkölcsi érzékünket fellázító gyakorlati következményei elől. Az előttem ismeretes jogi irodalomban egyes-egyedül Garofalot terheli az a hihetetlen erkölcsi eltévelyedés, hogy a tébolydák minden emberi szánalmat megérdemlő szerencsétlenéivel szemben megengedhetőnek találta a halálbüntetést.21* Ez volt a mélypontja a büntetőjogi elméletnek.. Az 1919 szeptember 14-én kelt királyi dekrétummal kiküldött bizottság tervezete s ahhoz fűzött kisérő jelentés, — melynek aláirói közt ott találjuk a jobb belátásra tért ősz Garofalót is, — már távolról sem mutat ilyen súlyos eltévelyedést és 32. artikulusában a különösen veszélyes elmebetegeknél zárt intézetben való elhelyezést, kevésbbé súlyosoknál pedig intézeti felügyeletet javasol, mint büntető törvénybe ütköző magatartásuk „szankcióját". A javasolt segregazione educativa o curativaban sokáig nem fogunk sem büntetőjogi jogkövetkezményt, sem ujitást látni. Ez az állitólagos szankció a fennálló jogállapot lényegéhez képest nem jelent semmi ujat. Az u. n. „szankció" milyenségének a megválasztása — börtön vágyéi megyógyintézet — továbbra is szükségessé teszi a birói döntést a vádlott elmeállapotának a kérdésében s a beszámítás, ez a quaestio vexata, oly nagy garral kitessékeltetvén az ajtón, diadalmasan vonul be az ablakon át a tárgyalóterembe.27 S a bünösségi kérdéseknek útvesztőjében, —• Binding szerint ez az átka minden determinizmusnak — mindjárt meg is fogódzik az olasz javaslat. Néhány üres szón kivül semmi feleletet nem tud adni arra az önmaga által felvetett kérdésre, hogy vájjon a szándék és gondatlanság miképen lesz elmebetegeknél megállapítható ?28 Ezzel a nagypipáju, kevés dohányu radikalizmussal -3 Zurechnungsfáhigkeit u. ZweckmiLsbigkeit 121. 44 Dio natürlichen Grundlagen dcs Strafrechts 92, -5 A büntetőjog bölcselete 99. Criminologia c. művinek 1885-beji Tnrinbarj megjelent kiadásában, a 225. lapon. » TI. n. 78. ->s V. o. 76.